A sátorban dut látunk, egyfajta zenés és táncos szerepjátékot, amelyet ültetvényeken tartottak. Az előadók és a közönség is rabszolgák voltak. A főszerepet az afrankeri, az elbeszélő (a bal szélen álló nő) kapta. A jobb oldali piros ruhás férfi képviseli a gyarmati hatóságot. A du alatt a rabszolgává vált emberek saját nyelvükön, a kreoli Sranan tongo nyelven bírálhatták a hatóságot.(Fotók: Rijksmuseum)
A rabszolgaságról a Rijksmuseumban
Az amszterdami Rijksmuseum a holland történelemhez kapcsolódó rabszolgaságról nyitott kiállítást, amely személyes történeteket állít a középpontba.
A kiállításra 2017 óta készültek, jóval megelőzve az idén a világon végigsöpört rasszizmusellenes Black Lives Matter-mozgalmat. Taco Dibbits, a múzeum vezérigazgatója elmondta: a mozgalom is jelzi, hogy ezzel a témával foglalkozni kell. Az igazgató sajtótájékoztatójában kifejtette, hogy „a rabszolgaság Hollandia gyarmati korszakának fontos része volt, és sok generáció szenvedett annak elképzelhetetlen igazságtalansága miatt”. Hozzátette: a holland történelemnek ezzel a részével ugyanakkor nem foglalkoztak kellőképpen, maga a Rijks-museum sem.
Ez volt az az idő, amikor az embereket degradálták, tárgynak tekintették a rabszolgákat, s mint tárgyakat adták-vették őket. A kiállítás tíz igaz történetet mesél el olyan emberektől, akik ilyen vagy olyan módon érintve voltak, akik belesodródtak a rabszolgaságba. Tíz személyes történet rabszolgákról és rabszolgatartókról; olyanokról, akik ellenálltak, és olyan emberekről, akiket rabszolgákként hoztak Hollandiába. Milyen volt az életük? Hogyan viszonyultak a rabszolgaság rendszeréhez? Képesek voltak-e saját döntéseket hozni?
A tíz ember között egy Ghánából brazíliai munkára szállított rabszolga és a felső tízezerhez tartozó dúsgazdag amszterdami férfi életét is bemutatják – utóbbinak a portréját Rembrandt festette meg.
A múzeum tíz termében megnyitott tárlat az emberi sorsokon keresztül a holland gyarmati korszak 250 évére tekint vissza négy kontinenst, Európát, Ázsiát, Dél-Amerikát és Afrikát is érintve. A kiállításon a rabszolgákat megbéklyózó rozsdás láncoktól kezdve a fakalodákig, amelyekkel bokáiknál fogva bilincselték meg őket, számos olyan tárgyi emlék is látható, amely kapcsolatos a rabszolgatartással. Továbbá korabeli képek is láthatók, köztük a holland Kelet-indiai Társaság egy kereskedőjének és családjának portréja a háttérben két rabszolgájukkal. Összességében olyan földrajzilag széles és egyben sajátos képet nyújt a kiállítás, amelyet még soha nem láttak a holland nemzeti múzeumban. Holland és külföldi múzeumok, archívumok és magángyűjtemények tárgyait mutatja be egyedi módon: a tárgyak, festmények és levéltári dokumentumok megtekintése közben beszámolókat, verseket és zenét is hallhat a látogató. Az egyes történeteket pedig olyan előadók mesélik, akik múltjuk révén valamiképp kapcsolatban állnak a kiállításon említett tíz ember egyikével.
Az amszterdami városvezetés még 2021-ben arra készül, hogy hivatalosan is bocsánatot kérjen azért a szerepért, amit a város játszott egykor a rabszolga-kereskedelemben. A holland város történelmi csatornái mellett álló házak közül sokat legalább részben a rabszolgatartással kapcsolatosan szerzett profitból építettek annak idején.
A pandémia miatt a múzeum látogatóinak számát ugyan korlátozták, de az intézmény közölte, hogy online is hozzáférhetővé teszi a kiállítás anyagát, hogy ezáltal is minél szélesebb közönséghez juthasson el. (MTI, ug)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.