– Elnézést, vezérigazgató asszony, hogy csak így magára török, de én az álláshirdetésre jöttem.
– Mindjárt gondoltam, hogy ha így ki van öltözve, akkor valószínűleg nem a vízvezetéket jött megjavítani.
– Dehogyis, kérem. Olyasmihez én nem értek.
– Mondja, tulajdonképpen mihez ért maga?
– Semmihez.
A minisztériumban
– Mindjárt gondoltam, hogy ha így ki van öltözve, akkor valószínűleg nem a vízvezetéket jött megjavítani.
– Dehogyis, kérem. Olyasmihez én nem értek.
– Mondja, tulajdonképpen mihez ért maga?
– Semmihez.
– És mit tanult?
– Semmit.
– Remek! Maga a mi emberünk! Magát ugyanis nem kell átképeznünk!
– Szóval, megfelelek a titkári posztra?
– Majd meglátjuk, mi lakozik magában.
– Nagy kő esett ki a gyűrűmből. A régi munkahelyemen a főnöknő ugyanis csak nős férfiakat alkalmazott.
– Ugyan miért?
– Azt mondta, szereti az engedelmességhez szokott embereket.
– Miért, maga talán engedetlen?
– A legteljesebb mértékben. Akkor engedtem utoljára az erőszaknak, amikor megszülettem. De előtte még háromszor a nyakam köré csavartam a köldökzsinórt, hogy ne legyen olyan könnyű dolguk velem. Azóta egyfolytában csak felejtek.
– Ez érdekes. Maga őszinte ember, ezt díjazom.
– Dehogy vagyok őszinte! Isten őrizz! Akkor mindenki egy-kettőre kiismerne! Én még magamat is folyton sakkban tartom azzal, hogy öszsze-vissza gondolkodom minden féléről.
– No jó! Vallja be: valamihez csak ért!
– Az égvilágon semmihez. Még csak udvarolni se tudok. Épp csak beszélni tanultam meg.
– Gépelni tud?
– Mint a villám.
– Olyan gyorsan?
– Fenét! Néha lecsapok ide, néha meg oda...
– Szóval a szorgalommal köszönőviszonyban sincs?
– Ugyan! A szótáramban sincs meg ez a kifejezés! Életemben munkahelyen csak egyszer fáradtam el, amikor elromlott a számítógép és egész nap gondolkodnom kellett!
– Jó, elég, engem személy szerint meggyőzött! Lépjen be hozzánk. Annyi fizetést kap, amennyit akar.
– Nekem az kevés!
– Szóval maga ráadásul még kapzsi is? Senkire és semmire nincs tekintettel? Átgázol mindenkin, miközben kizárólag vastag bankjegykötegek lebegnek a szeme előtt?
– Finoman szólva. Amellett még bunkó is vagyok.
– Akkor magából egyenesen főosztályvezetőt csinálok.
– Van néhány jól bevált trükköm.
– Megosztaná velem ezeket, kérem?
– Zombinak néz? Sosem fecsegek ki üzleti titkokat!
– Önből én azonnal igazgatót csinálok.
– Ne fáradjon, én már annak születtem. Tíz éve magasságcsökkentő tablettákat szedek, hogy egy szép napon végre a politikusok szintjére alacsonyodhassam.
– Nono! Ne essen túlzásba! Ne értékelje túl magát! Ahhoz még sokkal, de sokkal jobban vissza kell fejlődnie!
– Majd elvégzek egy színészképző tanfolyamot.
– Vagy kettőt. Amúgy ötszáz ember tartozik majd a hatáskörébe. A felét akár már ma el is küldheti.
– A többit meg rendesen meg fogom szívatni.
– Hát csak igyekezzen, drága főigazgató úr! Fényes jövő áll ön előtt!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.