A MÁK

A mákot elsősorban a trópusi országokban, valamint Délkelet-Ázsiában, Indiában, Pakisztánban, Afganisztánban termesztik. Újabban Ausztrália is az egyik legnagyobb szállítók közé tartozik. Ezekben az országokban ősidők óta az ópiát-tartalmú latex előállítása céljából termelik.

Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően. A tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön alakítják ki – Franciaországban és Spanyolországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be. Ezzel szemben vannak olyan nyugat-európai országok, amelyekben a mák nem része az étrendnek, ezért kereskedelmi forgalomban alig lehet kapni.

Az ipari mák termesztésében Magyarország is a világ morfinpiacának meghatározó szereplője; a nemzetközi piacon évente értékesített, mintegy 300 tonnányi hatóanyag 8–10 százaléka innét származik Az ágazatnak itt jelentős múltja van, vélhetően azért is, mert Kabay János gyógyszerésznek a világon elsőként itt sikerült olyan eljárást kidolgoznia, amellyel üzemi méretekben lehetett száraz máktokból morfint előállítani. Ezt az eljárást 1927-től alkalmazzák, azóta jelenleg is Tiszavasváriban folyik a mák ipari feldolgozása. Szlovákiában jelenleg 1300–1400 hektárnyi területen termesztik. A máktermesztők meglehetősen szigorú és bonyolultnak tűnő engedélyeztetési eljárás után foghatnak neki a növény termesztésének, 500 négyzetméternél nagyobb vetésterület már bejelentési kötelezettség és engedélyeztetés alá tartozik. A kiskertekben háztáji feltételek között továbbra is szabadon termeszthetők a közepes és alacsony hatóanyag-tartalmú mákfajták, mint például a Kompolti M., a Kék Duna és a Gödi N stb. (kp)