A környezetszennyezés évente több ezer embert öl meg

„Számadatokkal jelenleg még csak nagyon kevés anyaggal kapcsolatban tudunk szolgálni, amelyeket kellőképpen bevizsgáltunk – ilyen például a szálló por koncentrációja. Ezen felül azonban ugyanannak az anyagnak lehetnek másféle hatásai is a szervezetre. Nagyon valószínű, hogy a piramis legnagyobb részét azok az anyagok alkotják, amelyek egészségre gyakorolt hatásait még mindig nem ismerjük" – magyarázzák Veronika Antalová és Inés Horváthová, a közlemény szerzői. Ebbe a csoportba sorolják például a mikroműanyagokat.

Az életkörnyezet minősége a Környezetpolitikai Intézet szerint a termelékenységre is hatással van. „A környezetszennyezés okozta betegségek miatt a Lancet Bizottság számításai szerint Szlovákiában a bruttó hazai termék 0,1 százalékával csökkent a termelékenység, ami évente 77,3 millió eurót jelent. A legnagyobb része ebben a légszennyezésnek van" – állapítják meg az elemzők.

A szennyezett levegő leggyakrabban légzőszervi és kardiovaszkuláris megbetegedéseket okoz, de más hatása is van a szervezetre. A levegőben található szennyező anyagok okozhatnak például idegrendszeri megbetegedéseket, agyi érkatasztrófát vagy szürke hályogot. A legnagyobb veszélynek a városlakók, az idősek és a gyermekek vannak kitéve, valamint azok, akik valamilyen szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi megbetegedésben szenvednek.

A leggyakrabban észlelt és legveszélyesebb betegségeket okozó anyag az úgynevezett szálló por (PM2,5), amelynek részecskéi a belégzéssel azonnal a tüdőbe és a vérkeringésbe jutnak.

„A megnövekedett szálló por koncentrációnak Szlovákiában a lakosság 24 százaléka van kitéve, ez az átlag Európában 13,3 százalék körül mozog" – szól a közleményben.

A szálló por leggyakrabban a helyi fűtőtelepekről és a háztartások tüzelőanyag-égetéséből származik. A szárazföldi közlekedés pedig a nitrogénoxid-koncentráció harmadát termeli.

A helyzet orvosolására a Környezetpolitikai Intézet azt javasolja, hogy vezessék be 'a környezetszennyező fizet' elvet. Ebben nagy segítség lenne a rendszeres ellenőrzés és a vizsgálatok, amelyek segítségével meg lehetne állapítani az egyéni felelősség mértékét. Jó hatással lenne a környezetre a környezet szempontjából káros támogatások beszüntetése, illetve az állami szektor, a magánszektor és a harmadlagos szektor együttműködése is.