A jómódúak moszkvai szuperpalotája

A szovjet Legfelsőbb Tanács 1947-ben – megirigyelve az amerikai nagyvárosok monumentalitását – határozatot hozott, hogy az orosz főváros főbb pontjain nyolc hasonló neoklasszicista toronyházat kell felépíteni. A kommunista építés dicsőségét szimbolizáló nyolc felhőkarcolóból annak idején azonban csak hét – köztük a Lomonoszov Egyetem világszerte ismertté vált tömbje – készült el. Ötvenhét évvel később megépült a nyolcadik is. Igaz, ezúttal már nem a szovjet hatalom erejének demonstrálása a cél, hanem a színtiszta profit.

Az építtető Donsztroj bevallottan „sztálini” felhőkarcolót kívánt felhúzni. És valóban: a Triumph Palace – mert ezt a jól csengő angol nevet adták az épületnek – méltó folytatója a sztálini megalomániának. 264 méterre nyúló csúcsával ez Európa egyik legmagasabb épülete. A hirdetések szerint a 43 emeletes lakóház „a jómódúak palotája”, egy „új kor szimbóluma” lehet. Az összesen 125 ezer négyzetméternyi hasznosítható alapterületen nemcsak lakások, hanem kétmedencés, csúszdás „aquapark”, szauna, török fürdő, bowlingpálya és egy kétszintes étterem is helyet kap. A többszintes föld alatti parkolóban másfél ezer gépkocsi fér el. A Triumph Palace-nak saját tévéstúdiója is lesz, amely az itt lakókat tájékoztatja a házbeli eseményekről. A moszkvai felhőkarcoló ennek megfelelően nemcsak magasságban, hanem árban is „Európa-bajnok”, a beruházás mintegy negyedmilliárd dollárba került. ĺgy aligha lehet csodálkozni azon, hogy az itteni lakásokat igencsak borsos áron mérik: a legolcsóbb 1900 dollár négyzetméterenként, de a legfelső szinteken elhelyezett nyolc luxusapartman esetében a négyzetméterárak meghaladják a 4 ezer dollárt is.

Moszkvában a Triumph Palace-projekt megítélése egyébként finoman szólva is ellentmondásos. A környék lakóit a Donsztroj még viszonylag könnyen le tudta kenyerezni: hiszen az ígéretek szerint saját pénzén felújítja a toronyház előtt elterülő Csapajev parkot. A városvédők aggályait azonban már nehezebb eloszlatni: ők attól tartanak, hogy a gomba módra szaporodó magas épületek negatívan befolyásolják Moszkva városképét.

Az orosz fővárosban egészen a legutóbbi évekig jellemzően nem felhőkarcolók, hanem 25-30 emeletes magas házak épültek. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy sérüljön a szovjet idők nyomán amúgy sem túl egységes városkép. A Donsztrojnál azzal utasítják viszsza a vádakat, hogy az amerikai felhőkarcolók „éjjeliszekrény-alakjától” eltérően a Triumph sziluettje sokkal kecsesebb. A befektetők pedig máris újabb „magaslatok” felé törnek: a már említett Triumph Palace-hoz hasonlóan egy másik cég: a Konti is három, 40 emeletnél magasabb épületen dolgozik.

A befektetők szempontja persze érthető. Nekik érdekük, hogy minél nagyobb legyen a haszon. Márpedig a profit adott nagyságú telek esetén leginkább az épület magasságával maximalizálható. Számos ingatlanszakértő azonban kételkedik a Donsztroj üzleti tervének megalapozottságában. Szerintük az építkezés elhúzódása is arra mutat, hogy problémák lehetnek a nagy értékű ingatlanok értékesítésével. – A Donsztroj egyetlen épületben nagyszámú drága lakást épít. Bár a moszkvai ingatlanpiacon az elmúlt években igazi boom volt tapasztalható, ekkora mennyiség értékesítése még itt is gondot okozhat – állította lapunknak egy neve elhallgatását kérő szakember, aki szerint kérdéses az is, hogy a vásárlók mindegyike képes lesz-e hosszabb távon is fedezni a magas – négyzetméterenként kétdolláros – közös költségeket.

Moszkva, 2004. január

ÓVILÁGI REKORDEREK

(Csak lakó- és irodaépületek )

Commerzbank Torony,

Frankfurt (1997) 299 m

Triumph Palace,Moszkva (2004) 264 m

Messeturm,

Frankfurt (1990) 257 m

Lomonoszov egyetem,

Moszkva (1953) 239 m

Canada Square 1,

London (1991) 237 m

A kultúra és tudomány

palotája, Varsó (1955) 231 m

Összehasonlításul:

Az Eiffel-torony (1889) 320 m