A járvány komoly elhízásveszélyt is jelent

A legfrissebb adatok szerint az amerikai népesség 42,4%-a elhízott, vagyis haladja a BMI-je meghaladja a 30-at.

Erre tekintettel különösen riasztó, hogy egy friss felmérés szerint az USA-ban, ahol sok államban hosszú hónapokig tényleges kijárási korlátozások voltak – tehát nem csak néhány bolt tartott zárva a plázákban, hanem az emberek ténylegesen nem hagyhatták el az otthonukat –, a bezártságra és semmittevésre ítéltek havonta átlag közel 1 kilót szedhettek magukra.

A San Francisco-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) három kutatója tanulmányában olyanok adatait vizsgálta, akik rendelkeznek bluetooth-os okos mérleggel, vagyis objektív mérési adatokból indulhattak ki.

Megállapításaik szerint a vizsgált csoport tagjai átlag 10 naponta szedtek magukra 27 deka plusz súlyt, vagyis havonta akár bő 80 dekát, azaz csaknem egy kilót.

Ennek az általánosan káros hatásai mellett a járványban extra súlyos következményei is lehetnek, az elhízás ugyanis a koronavírus egyik leggyakoribb tényezője – a gyakran emlegetett alapbetegségek közül pedig az egyik legpusztítóbb.

A havi 80 dekás testsúlygyarapodás tán nem is tűnik soknak, a járvány elhúzódása miatt ez hosszú távon igenis komoly súlygyarapodást okozhat, annak minden kártékony egészségügyi következményével együtt.

A vizsgálatban, lényegében olyanok vettek részt, akik nagyon tudatosan figyelik a testsúlyukat.

A kutatásban részt vevő Gregory Marcus kardiológus szerint a vizsgált 269 személy közül a karantén előtt sokaknak éppen csökkenőben volt a testsúlya, a résztvevők fele pedig normál testsúlyú volt, vagyis arányaiban kevesebb volt a túlsúlyos és az elhízott, mint az alapnépességben.

A folyamat persze logikus. Az otthonaikba bezárt emberek napi fizikai aktivitása jelentősen csökkent. És itt nem csupán a sportolási lehetőségekre kell gondolni, hanem olyan hétköznapi dolgokra, mint amikor munkába menet a busz után futnak, vagy csak leugranak a boltba.

„Nagyon sok kalóriát égetünk olyan hétköznapi tevékenységekkel, amiket nem jellemeznénk testmozgásként” – mondta a New York Timesnak Leanne Redman, a Louisianai Állami Egyetem Oennington Biomedikális Kutatóközpontjának klinikai fiziológusa.

Az ellustulásról amúgy globálisan is vannak adatok: az UCSF kutatói egy korábbi vizsgálatukban a világ 200 országából gyűjtötték össze csaknem félmillió ember okos telefonos lépésszámlálójának adatait. Kiderült, hogy tavaly márciusban, miután a WHO kihirdette a világjárványt, 27%-kal esett az átlagosan megtett lépések napi száma.

(bl, hvg)