A Hubble hét galaxist fedezett fel a világegyetem "csecsemőkorából"

 

A csillagvárosokról, amelyek nem sokkal a 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után születtek, az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat amerikai csillagászok.   
Az egyik galaxis, amely az eddig ismert legkorábbi csillagváros lehet, akkor alakult, amikor a világegyetem csupán 380 millió éves volt. A halovány, kék csillagokkal "teletűzdelt" galaxisra tavaly figyelt egy másik kutatócsoport, ám a Hubble-űrteleszkóp felvételei segítségével a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és az Arizonai Egyetem kutatói újraszámolták a korát. Mint kiderült, a korábbi számításokkal ellentétben a galaxis nem 13,2 milliárd, hanem 13,3 milliárd éves, vagyis 380 millió évvel az ősrobbanás után született. A másik hat közül a "legfiatalabb" akkor látta meg a napvilágot, amikor az univerzum 600 millió éves volt.   
"Ezek a korai galaxisok a jelenlegi csillagvárosok építőköveit jelentik" - hangsúlyozta John Grunsfeld, az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA szakembere.   
A korai galaxis segítségével a tudósok többet remélnek megtudni a "sötétség koráról", amikor még nem léteztek a világegyetem "fényforrásai", a csillagok.    
Kétszázmillió évvel az ősrobbanás után a semleges hidrogén lehűlő felhői saját gravitációjuk hatására "összecsomósodtak", ebből születtek meg az első csillagok és galaxisok. A továbbiakban a csillagok első nemzedékének sugárzása hevítette fel és ionizálta újra a környezetükben lévő gázokat. Végső soron a reionizáció folyamata az egész világegyetemre kiterjedt, ez volt a kozmikus hajnal időszaka.   
"A kozmikus történelem igen fontos szakaszáról van szó" - mutatott rá Richard Ellis, a Caltech asztrofizikusa.Mint kifejtette, nem lehet tudni, hogy pontosan mikor köszöntött be a kozmikus hajnal, ahogy azt sem, hogy egyszeri, drámai hatású eseményről volt-e szó, amely egyszerre "kapcsolta fel" az összes csillagot, vagy egy sok millió éves folyamatról.   
A hét korai, különböző korú galaxis felfedezése azt az elméletet látszik alátámasztani, hogy a kozmikus hajnal egy elnyújtott folyamat volt, amelynek során a galaxisok fokozatosan "építették fel" csillagaikat, gyűjtötték össze a vegyi elemeket.   
Az asztronómusok további vizsgálatokat terveznek a Hubble csillagászati műhold utódával, a James Webb-űrteleszkóp segítségével, amelyet a tervek szerint 2018-ban bocsátanak pályára.