A csoki élvezetének titka

Finom, édes, olvadós. Sokan a megszállottai vagyunk. Van kerek és gömbölyű, lukas és töltött, többen szeretik, mint nem. Mostanában pedig – a legújabb kutatások szerint – még egészségesnek is tartják. Mert ne gondoljuk, hogy ami finom, csábító, az a szervezetünknek csak rossz lehet. Úgy tartják: afrodiziákum, sőt egy kaliforniai kutatócsoport nemrégiben megállapította, hogy a csokoládé egy anandamid nevű lipidet is tartalmaz, és ez úgy hathat az agyi receptorokra, mint a marihuána. Azt mondják: ezer arcú a csokoládé jótékony hatása.

A csokoládé alapanyaga, a kakaóbab a 12-18 méter magasra megnövő Theobroma cacao nevű fa termése, a szó jelentése: istenek eledele. Ez a trópusi örökzöld vadon nő Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein. A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i. sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, mennyei ajándékként tiszteltek. Mágikus erőt tulajdonítottak neki, vallási szertartásoknál, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották és az aranyporhoz hasonlóan cserealapként használták. Kolumbusz kakaóbabot is hozott Európába, de mivel nem tudták, mit kezdjenek vele, a korabeli kereskedők elvetették. A csokoládé élvezetének titkát 1528-ban Cortez hozta el Európába, ahol a receptet kolostorokba zárva őrizték, és ízét csak a leggazdagabb nemesek ismerhették meg. A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor az ún. csokoládéházak éppoly népszerűek voltak, mint a kávéházak. Franciaországban a hatóságok a csokoládét veszedelmes kábítószernek minősítették. A csokoládé tejjel keverésének ötlete Anna angol királynő háziorvosától, Sir Hans Sloanetól származik. A modern kakaóporgyártást Johannes van Houten holland vegyész találta fel, és ez tette lehetővé a csokoládé tömegtermelését.

A csokoládé életerőt, energiát ad, fáradtság ellen a legajánlatosabb „gyógyszer”, mivel viszonylag sok kalóriát (500kcal/100g) tartalmaz. Emellett értékes ásványi anyagokat is, például káliumot, magnéziumot és nagy mennyiségű foszfort, sőt kalciumot és vasat is. És hogy vitamin is volna benne? Van: méghozzá A, B1 és B2. A csokoládéban található rengeteg vegyület és anyag között a theophillinnek bizonyítottan serkentő hatást tulajdonít az orvostudomány mind fizikai, mind szellemi tevékenységek esetén. Nem véletlen, hogy nagy művészek is kóros csokoládéfüggők voltak, mint például Balzac, Goethe.

A csokoládé fogyasztása egy bizonyos fajta endorfin kiválasztását ösztönzi, s ezáltal megnő a szervezet szerotoninszintje. A csokoládé ennek az enzimnek a jelenlétét fokozza: a csokoládét majszoló lelkes édesszájú jókedvű, derűlátó lesz. (Ha ez az enzim az ember szervezetében nem éri el a megfelelő mennyiséget, könnyen depresszió alakul ki.) A félreértés elkerülése végett: nem szükséges egy egész táblát felfalni ahhoz, hogy euforikus boldogságban ússzunk, mert már az első kocka beindítja az enzim működését.

Szerelmi vallomás csokival

A Valentin-napi kedveskedő ajándékok sorában helye van a csokoládénak. Nem is csoda, hogy a gyártók egymással versengve ötletesebbnél ötletesebb csomagolásban kínálják a válogatott finomságokat. Mert a szerelmes ember nemcsak a csillagokat, az ég kékjét is lehozza kedvesének. Szív alakú dobozban persze. Az Orion cég szerelmesek napi bonbondobozban, különleges, egyedi csomagolásban kínálja a mogyorós, a kapucsínókrémes, a marcipános és a mandulás finomságokat.