A csávázott vetőmagok forgalmazása

Az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) idei őszi közgyűlésén több mint 30 országból csaknem 500 szakember vett részt, amelyen az ágazat időszerű kérdéseit a főbb növénycsoportok szerinti szekcióüléseken vitatták meg. A leglényegesebb kérdések növénytípustól és tevékenységtől függetlenül a teljes ágazatot érintik. A rendezvényről és az itt megvitatott témakörökről a magyar vetőmagszövetség szaklapjában megjelent írás alapján közlünk összefoglalót.

A növényvédő szerek engedélyezéséről szóló rendelet felülvizsgálata révén a 91/414/EK irányelv átdolgozása harmonizált jogszabályi keretet teremthet a vetőmagcsávázásnak, valamint a csávázott vetőmagok forgalmazásának. Az európai vetőmag szektor jelenleg következetlen uniós jogszabályoktól szenved, amelyek sok esetben késleltetik a termékek engedélyeztetését, bizonytalanságot teremtenek az előállítók körében, megnehezítik a termékpiacra történő bevezetést, ezáltal gátolják a kutatást, fejlesztést. Az ágazat az uniós vetőmag- és növényvédőszer-forgalmazás szabályozása között őrlődik, és nem nyújt megfelelő környezetet a területet jellemző gyors innováció kiteljesedéséhez, ezáltal hátráltatja az európai mezőgazdaság, európai input anyagokkal történő ellátását.

Ismeretes, hogy a vetőmagcsávázás létfontosságú része a modern mezőgazdaságnak. A vetést megelőzően már csekély mértékű növényvédő szer hatóanyaga a vetőmag felületére jutva védi a növényt és növeli a hozamot. A vetőmag csávázása fontos szerepet tölt be a növény csírázásakor, és a későbbi növekedése során megkövetelt védekezésben. Az alkalmazás rendkívül gyorsan fejlődő „high-tech” terület, ahol az európai cégek kiemelkedők. A folyamatos fejlesztés, azonban elengedhetetlen, mivel a világpiacon hatalmas a verseny.

A növényvédő szerek forgalmazásáról szóló 91/414/EK irányelv felülvizsgálata ezért első lépés lehet egy a jelenleginél egységesebb uniós jogszabályrendszer kialakítása felé. Az EU számára itt van a megfelelő alkalom, hogy kialakítson egy olyan rendszert, amely biztosítja a környezetbarát európai mezőgazdaság alapjait, valamint elősegíti az európai vetőmagszektor versenyképességének növelését. Abban az esetben azonban, ha nem megfelelő döntések születnek, Európa azt kockáztatja, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben lesz függő a harmadik országból származó takarmány- és élelmiszerimportnak. Ez az import általában, olyan országokból származik, ahol az előírások kevésbé rigorózusak, mint az európai szabályok.

Az európai parlamentben kétfajta – jelenleg áthidalhatatlannak tűnő – álláspont alakult ki a kérdésben. Az egyik oldalon a környezet- és fogyasztóvédők állnak, a másik oldalon pedig azok, akik az európai mezőgazdaság és a rá épülő inputanyag ipar versenyképességét féltik. Az ő érveik szerint a vetőmagcsávázás talán a leghatékonyabb növényvédelmi eljárás, mely alkalmazásával jelentősen csökkenthető a kijuttatott hatóanyag mennyisége. A vetőmagcsávázás növeli a gazdálkodók, a vidéki lakosság és a környezet biztonságát. A csávázószerek hatékonyak a célszervezetekkel szemben, azonban nem jelentenek veszélyt a természetes élőhelyekre. Röviden a vetőmagcsávázás egy győztes–győztes helyzetet teremt, amelyben a környezet, a társadalom, a fogyasztók és a termelők egyaránt profitálhatnak, és összességében hozzájárul az európai mezőgazdaság versenyképességének emeléséhez. Ehhez azonban el kell fogadni, hogy a modern mezőgazdaság nem létezhet növényvédő szerek alkalmazása nélkül. A növényvédő szerek démonizálása, mint azt oly sokan a legjobb szándékkal ugyan, de a véleményalkotáshoz elégséges tudás nélkül teszik, nem csak a magas színvonalú iparnak és mezőgazdaságnak ártanak, hanem utat engednek a bizonytalan eredetű importnak is.

A tárgyalások azonban nem kizárólag csak a csávázószerekről szólnak, hanem az ún. kismértékű felhasználásról (minor uses). Ebben az esetben arról van szó, hogy a jól ismert nagy területeken alkalmazott növényvédő szerek felhasználásának engedélyezését, ki lehessen terjeszteni kisebb növényekre, illetve speciális területekre (növénynemesítés, vetőmagtermesztés), ahol a külön engedélyezési eljárás magas költsége miatt nem kerülhetne forgalomba.

Könnyített engedélyezési eljárás, illetve a kölcsönös elismerés biztosíthatja, hogy a vetőmagcégek és a gazdálkodók hozzájussanak a legmodernebb növényvédelmi alkalmazásokhoz. Ha ez nem történik meg, előfordulhat, hogy egyes kisebb növények és termelési módok nem jutnak hozzá a megfelelő növényvédelmi kezelésekhez, ezért termesztésük gazdaságtalanná válik. Ezeket a termékeket szintén csak jóval bizonytalanabb származású importtal lehet helyettesíteni. Ezért ez már élelmiszerbiztonsági kérdés is. A teljes termelési lánc nyomon követése nélkülözhetetlen az európai fogyasztók magas minőségű élelmiszerekkel történő ellátásához.

Az Európai Parlament álláspontját a Miniszterek Tanácsa elé terjeszti és ez várhatóan 2008 tavaszán lesz kész az első jogszabály-tervezettel. Ha a két jogalkotó testület között érdemi különbség van, akkor ezt követően még további egyeztetésekre lesz szükség. Mivel rendkívül sok forog kockán, az ESA a nemzeti szövetségekkel közösen tájékoztatja az Európa Parlament képviselőit a kérdés jelentőségéről. Az ESA által koordinált, összehangolt akció során azonos időben, azonos tartalmú üzenetek jutnak el a nemzeti és európai döntéshozókhoz.

30 tonnás vetőmagtétel a hüvelyeseknél

2006 tavaszán a kalászos vetőmag minősítési tételnagysága 30 tonnára emelkedett. Az ESA javaslatot tett a Bizottság felé, hogy ez a lehetőség terjedjen ki a hüvelyesekre is (borsó, bab). A Bizottság az ügyben döntést csak akkor hozhat, ha az OECD ezt előzetesen formálisan is jóváhagyja. Az ESA-ISF közösen kérvényezte az OECD és ISTA szervezeteknél. Az ISTA megerősítette, hogy az ügyben illetékes szakértői csoportja foglalkozik a bab és borsó vetőmag-vizsgálati tételek 30 tonnára emelésével. A javaslat várhatóan a 2008-as ISTA közgyűlésen kerül előterjesztésre és 2009. január 1-jével léphet hatályba. Az ISTA jóváhagyását követően kerül a kérdés az OECD, majd pedig az EU bizottsága elé. (Forrás: vetőmag)