A biomassza energetikai hasznosítása a régiókban

Szlovákiában évente több mint két millió tonna szalma és növényi hulladék keletkezik. A belőle kitermelhető energia mennyisége csaknem ötszöröse a hazai agrárágazat éves energiaszükségletének. S ez csak egy része annak a mennyiségnek, amelyet az erdőgazdálkodásból, a fahulladékokból, illetve a folyékony állati ürülék hasznosításából nyerhetünk erre megfelelő berendezések révén. Nem beszélve a további energianövények termesztéséről, amelyek nemcsak közvetlen hasznosításra, hanem áttételesen bioüzemanyagok gyártására is kihasználhatók. A biomassza energetikai célokra való gyakorlati hasznosításának lehetőségeiről tartottak nemrégiben szakmai konferenciát Nyitrán, ahol a felhasználás lehetőségeit vitatták meg a szakemberek Szlovákia és Magyarország határmenti régióiban, a határon átívelő tevékenységet támogató program, az INTERREG IIIA keretében. A Nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Gyöngyösi Károly Róbert Főiskola - Kutató Fejlesztő Központja által szervezett rendezvényen a téma időszerű kérdéseiről tartottak tájékoztatót a szakemberek.

Az erre a célra kidolgozott projekt keretében, amely uniós támogatással működik, felmérik az erre alkalmas cégek lehetőségeit, és koordinálni fogják a szlovák és a magyar határ mentén működő vállalatok és intézmények tevékenységét a biomassza előállítása és felhasználása terén.

Azok a cégek, amelyek ezen a területen tevékenykednek számottevő uniós támogatásra is számíthatnak, hangzott el a tanácskozáson, hiszen a közösség 2007-2013 közötti programozási időszakában ennek a területek kiemelt figyelmet szentel. A támogatások a technológia megvásárlására, az energianövények termesztésére, valamint az ilyen energiaszolgáltató berendezések működtetésére lesznek igényelhetők.

A szakemberek azt javasolják, hogy a biomasszából nyerhető energia hatékony kihasználása érdekében a termelők társuljanak egymással, hozzanak létre ún. energiaönellátó farmokat. Az új technológiák mellett a meglévő energiaszolgáltató berendezések átalakításával, a gáz- vagy széntüzelésű kazánok is bevonhatók lesznek erre a célra. Ma már több biomasszát égető kazán is működik a mezőgazdasági vállalatokban, például a sókszelőcei Progres mezőgazdasági szövetkezetben.

A biomassza energiacélú felhasználásában a kisebb helyi források kihasználásának is nagy jelentősége van, mivel minimalizálják a szállítási költségeket. Országos szinten az ágazati koncepció 2013-ig évente több mint 30 biomasszát égető berendezés üzembe helyezését tervezi a vállalati szférában, emellett a kommunális szféra további évi 20 biomasszát égető berendezés megvalósítást tervezi. Ehhez társul a biomasszát biogáz létrehozására kihasználó berendezések építése, amelyek a termelt hőenergia mellett elektromos energiát is előállítanak. (szil)