A bioetanol melléktermékei

A bioetanol előállításának folyamata során a késztermék mellett jelentős felhasználási lehetőséggel bíró melléktermékek is keletkeznek, amelyek elsősorban az állattenyésztési ágazatba visszajuttatva takarmányként hasznosíthatók. Összeállításunkban a magyarországi szaksajtóban megjelent információkat foglaltuk össze.

A bioetanol gyártásra napjainkban a nagy cukor- és keményítőtartalmú növények jöhetnek szóba. Egyes szakértők szerint 10–15 év múlva már a lignocellulóz-tartalmú alapanyagok is kihasználhatók lesznek energiatermelésre. Az energiacélú etanol gyártásának jelenleg két lehetséges módja van: a száraz őrléses és a nedves őrléses eljárás. Száraz őrlés esetén az egyik legfontosabb melléktermék a szárított, illetve nedves gabonatörköly, az ún. szeszmoslék. A gyártás során 1 tonna kukoricából megközelítőleg 0,3 tonna szárított gabonatörköly keletkezik, amely fehérjében és vitaminokban gazdag, értékes takarmány, s jól hasznosítható az állattenyésztésben. A szárított gabonatörköly takarmányként való etetésével csökkenthető a kukorica és a fehérjehordozó takarmányok aránya. A tapasztalatok és irodalmi adatok is azt mutatják, hogy a szarvasmarháknál a takarmánykeverékekben és a koncentrátumokban maximum 20 százalékos arányban adagolhatók, a sertések hizlalásánál ez az arány 10 százalékos lehet.

A szárított gabonatörköly takarmányként való felhasználása során figyelembe kell venni, hogy rendkívül változó a tápanyag-és nyersrosttartalma, egyúttal a takarmánybiztonsági szempontok is fontosak. Itt elsősorban a monokultúrában termesztett növények fokozottabb vegyszerfelhasználása jelent veszélyt, amelyek maradványai fennmaradnak a melléktermékben, illetve az energia célú felhasználásra is kihasznált génmanipulációval előállított növényekből származó melléktermékek ezeddig tisztázatlan kérdései. Ugyanakkor a bioetanol gyártására olyan gabonaféléket is fel lehet használni, amelyek más célra már nem alkalmasak, pl. fuzáriummal fertőzött búza, aminek melléktermékében a káros anyagok megmaradnak, sőt koncentrálódhatnak.

Ebből kifolyólag a szakemberek a melléktermékek más formában történő kihasználásának lehetőségeit is vizsgálják, ilyen például a melléktermékek biogázként való hasznosítása. Az etanolgyártás során keletkező gabonatörkölyt (szeszmoslékot) a gyártáshoz kapcsolódó biogázüzemben használják fel, amely hőt, vagy áramot termel. Ha a két üzem kapacitásait jól méretezik és összehangolják, jól működő szimbiózis jöhet létre.

A nedves őrlésű eljárással előállított gabonatörköly esetében takarmányozási szempontból a keletkező gluténnek, a kukoricacsírának és a kukoricahéjnak van jelentősége. A glutén magas fehérjetartalmú takarmány-alapanyag, de hiányzik belőle néhány esszenciális aminosav, így a takarmányozásban a szójafelhasználás kiváltására csak 15 százalékban alkalmas. Gyakorlati tapasztalatok alapján 100 kg kukoricából 20 kg glutén keletkezhet, amely az élelmiszerek gyártásban is kihasználható. A kuoricacsírából magas vitamintartalmú értékes olaj állítható elő, a kukoricahéj pedig főleg a hobbiállatok tartóinak jelent értékes takarmányforrást. (agr)