A biodízel – repceolaj a traktornak

Az ún. biodízel alapanyagát növényi magvakból sajtolt olajok képezik, amelyek közül nálunk a repce- és napraforgóolaj jöhet számításba. Az üzemenyag alapanyagát vegyi eljárás útján észterezéssel állítják elő, erre ma már kidolgozott technológiák és gépek állnak rendelkezésre. A biodízel alkalmazásának ellenzői ugyan hangoztatják, hogy a kisajtolt étolaj még semmilyen motort nem képes meghajtani, ugyanakkor az észterezés folyamata ebben az esetben sem bonyolultabb és költségesebb, mint a kőolajből készülő dízel előállítása. Napjankban azonban már van példa arra is, hogy a személygépkocsik meghajtására akár étkezési célokra alkalmas repceolajat is kihasználtak.

Gyakorlati tapasztalatok alapján egy tonna repcéből mintegy 300 kg biodízel állítható elő, a folyamat melléktermékeként csaknem ugyanannyi takarmányként hasznosítható olajpogácsa és mintegy 200 kg egyéb hasznosítható termék (pl. glicerin) keletkezik. Ez annyit jelent, hogy egy hektár repce terméséből annyi biodízelt lehet előállítani, amennyi például mintegy 20 ezer km megtételéhez elegendő személygépkocsival. Ha például generátorban használják fel ezt az alapanyagot, a számítások szerint egy 3 ezer lakosú település szántóterületének 10 százalékán annak az évi teljes áramszükségletéhez elegendő nyersanyagot meg lehet termelni.

A biodízel alkalmazásának vannak hátrányai, ezek azonban kiküszöbölhetők, főleg azáltal, hogy a biodízelt nem tisztán használják, hanem mintegy 30 százalékban az ásványi alapú, kőolajból készült üzemanyaghoz keverik. Hozzá kell azonban tenni, hogy a motor gyakorlatilag 100 százalékos biodízellel is működőképes.

Nem elhanyagolható a biodízel környezetkímélő hatása sem. Veszélytelen és az egészségre ártalmatlan anyag, kezelése, mozgatása nem igényel olyan kötelező óvintézkedéseket, mint a kőolajból származó üzemanyag (gyulladási hőmérséklete 110–150 oC közötti). Nem mérgező, biológiailag könnyen lebomlik. Ha például ásványi olaj kerül a folyóvízbe, komoly károkat, nagymértékű halpusztulást okozhat, biodízel esetén viszont némi túlzással ez inkább táplálék a halaknak, nem méreg, s a vízben néhány hónap alatt lebomlik. Legnagyobb előnye a kipufogógázoknál jelentkezik. Mivel a kőolajnál nagyságrendileg kevesebb ként tartalmaz, a levegőbe kerülő káros rákkeltő anyagok mennyisége több mint 90 százalékkal kevesebb.

A repce és a napraforgó termesztéséhez nálunk is megvannak a kellő feltételek, így a vetésterület növelésének elvileg nincs akadálya. Természetesen az említett növények vetésterületének meghatározásakor figyelembe kellene venni a vetésforgó követelményeit és a növények kórtani problémáit (a napraforgó például csak 4-5 év múlva, a repce 2-3 év múlva vethető ugyanarra a helyre), az ország szántóterületének jelentős részén számolni lehetne az olajosok termesztésével. Ráadásul a repce után vetett kalászosok mintegy 10 százalékos terméstöbbletet is produkálnak. Ugyanakkor, mivel őszi vetésű, a tavasszal vizenyős, művelhetetlen területeken is biztonságosabban termelhető.

A repce- és napraforgótermesztés az EU agrártámogatási rendszerének reformja után válhat még időszerűbbé. A termelés konkrét támogatásának tervezett visszafogása miatt, illetve a területalapú támogatások nagyobb mértékű térhódítása esetén a termelők számára megfelelő termény lehet a meglévő szántóföldi kapacitások kihasználására. Főleg, ha a gabonapiac túltelítettsége miatt a kalászosok vetésterületének visszafogásával kell számolni. A repce- és napraforgó üzemanyag-előállítás céljaira való kihasználásához azonban konkrét nemzetgazdasági célokra és azok hatékony megvalósítására van mielőbb szükség. (sz)