A betegszoba legyen száraz, jó levegőjű, kiadósan szellőztethető, világos, napos. A felesleges bútorokat távolítsuk el, nemkülönben oly berendezési tárgyakat, melyek közismerten porfogók, pl. nehéz függönyök, díszpárnák, szőnyegek.
A betegápolás tízparancsolata
A betegszoba legyen száraz, jó levegőjű, kiadósan szellőztethető, világos, napos. A felesleges bútorokat távolítsuk el, nemkülönben oly berendezési tárgyakat, melyek közismerten porfogók, pl. nehéz függönyök, díszpárnák, szőnyegek. A beteg a csendet szereti, tehát arra is kell vigyáznunk, hogy a szomszédos szobákban is kerüljék a hangos beszédet, gépelést, rádiózást stb. A betegszoba könnyen érthető oknál fogva kellemetlen szagú lesz, tehát szellőztessük gyakran, ne pedig szagosítóval igyekezzünk a szagot eltüntetni. Ez utóbbi esetben a szoba illatos lesz, de a beteg rossz levegőt kénytelen szívni. A jó levegő orvosság. A szoba mindig világos legyen. Éjjelre villanyvilágítást használjunk, mert nem használja fel a szoba oxigénjét a beteg elől, mint pl. a gyertya, és tiszta. A szoba hőmérséklete 20 °C körül legyen. Ne feledjük, hogy a fűtés szárítja a szoba levegőjét, tehát gondoskodjunk arról, hogy a szoba levegője kellő mértékben nedves legyen. Ezért a fűtőtest közelében nagy felületű edénybe vizet teszünk, hogy párolgása biztosítsa a levegő nedvességét. A betegszoba tisztaságáról állandóan gondoskodni kell. A padlót nedves ruhával töröljük fel. A bútorok, tehát az ágy és a szekrény alatt is portalanítani kell. A beteg ápolásánál használt minden edényt mindennap alaposan ki kell öblíteni és lemosni. Nyáron el ne feledkezzünk kellő számú légyfogóról. Minden szükséglet után maga a beteg és az ápolója is kezet mos.
A betegágy lehetőleg szabadon álljon, hogy a beteghez hozzá lehessen férni. A derékalj ruganyos legyen, nehogy a beteg besüppedjen az ágyba. A lepedő ne vessen ráncot. Ha a beteg állapota gumilepedőt tesz szükségessé, akkor ezt a lepedő alá tegyük. A takaró könnyű és meleg legyen, és hogy a beteg testével ne jöhessen érintkezésbe, huzatba tesszük.
A betegnek testi és lelki nyugalomra van szüksége, tehát ne csapjunk lármát, az ajtókat csendben nyissuk és zárjuk, tányér, evőeszközök csörömpölésével ne izgassuk a betegünket. El ne feledjük, hogy a beteget izgathatják lármás vagy ellenszenves látogatók, különösen a tudós ismerősök, rokonok, akik a betegnek szánt tanácsokkal felrakodva jöttek, és alig várják, hogy ezekkel kirakodhassanak. Ezek az aggódó lelkek szokták a kezelőorvost lebecsmérelni, és mindjárt egy másikat, egy csodaorvost ajánlani. A tanácsadót minden aggály nélkül távolítsák el, és a beteghez ilyen fajtát be se engedjenek.
Bármilyen betegség döntötte betegünket az ágyba, a legalaposabb tisztaságot biztosítsuk neki. Szivaccsal lemossuk a felső testrészeket. Minden megmosott testrészt szárazra törlünk és betakarjuk. Ezután jön az alsó testrész, természetesen nem hagyjuk ki a kényesebb részeket sem. A száj, illetve a fogak tisztítása nemcsak este, hanem reggel is szükséges, sőt tanácsos nappal a szájat gyakrabban kiöblíteni.
Amilyen fontos a test tisztántartása, annyira elengedhetetlen a tiszta fehérnemű. Vigyázni kell, főleg az olyan esetekben, melyeknél előreláthatólag a betegség hosszabb ideig fog tartani, hogy a beteg fel ne feküdje magát, azaz nyomás ne készíthesse ki valahol a beteg bőrét gyulladásra, kifekélyesedésre. Tehát minden ágy- vagy fehérnemű ráncképződése elhárítandó. Mosdatásnál alaposan nézzük meg a beteg testét, különösen ott, ahol leginkább van kitéve felfekvésnek, hogy nincs-e valahol a bőr gyulladásban. Vigyáznunk kell, hogy a bőr különösen ilyen helyeken (hátgerinc, far) száraz legyen.
Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.