A bárányok ketreces gyorshizlalása

Statisztikai adatok alapján a világ juhállománya az utóbbi évtizedben mintegy 20%-kal növekedett, és létszámban a sertések után ez az állomány a második helyen áll. Az előrejelzések szerint a juhászaton belül a bárányhizlalás az elkövetkező időszakban intenzívebb fejlődésnek indul. Már jelenleg is a juhászatok árbevételének kb. 65%-a származik a pecsebárányok eladásából. Meghatározó tényező az is, hogy a világpiac jelenlegi felvevő képessége a bárányhúsexport ugrásszerű növekedését is lehetővé teszi.

A pecsenyebárányok tartásában alkalmazott technológiák (mélyalmos, rácspadlós) eddig főleg a nagycsoportos juhtartásra épültek. Ennek hátrányai, hogy az állatok felesleges mozgása nem korlátozott, továbbá szükség van falkásításra és válogatásra is. Ez mind negatív hatással van a súlygyarapodásra.

A pecsenyebárányok hizlalásának különböző módjai alakultak ki. A szoptatással vagy mesterségesen felnevelt, korán elválasztott bárányok 30–35 kg súlyig tartó gyors hizlalása a legáltalánosabb formája a juhhústermelésnek. A gyorsított hizlalás tulajdonképpen óvatos átmenet mellett folytatása a szoptatásos és a mesterséges báránynevelés módszerének. Ezért előkészületi része a hizlalást megelőző felnevelés. Szakemberek ajánlásai alapján elválasztáskor a bárányok ne legyenek négyhetesnél fiatalabbak, hathatesnél idősebbek, 10–11 kg-nál kisebb súlyúak. Elválasztáskor a bárányok napi tápanyagfogyasztása a 40 dekát érje el. Tiszta víz és nyalósó állandóan legyen a bárányok előtt.

Az express módon hizlalt bárányokkal komplett takarmánytápot etessünk. A tápban lévő fehérjének 4–6%-a a biológiailag értékes, ezenkívül ásványi anyagokat és vitaminpremixeket is tartalmaz. A gyakorlatban mindjobban terjed az a nézet, hogy az ilyen jellegű pecsenyebárány-hizlalásnál lehet a leggazdaságosabban felhasználni a komplett granulátumokat, amelyekbe az abraktakarmányokon kívül lucernaliszt is bedolgozható. Ez utóbbiból mindig tetszés szerinti mennyiséget fogyaszthatnak a bárányok az önetetőkből.

Az express eljárással hizlalt bárányoknál szerzett tapasztalatok alapján a ketrecegységekben a 13–14 kg választási súlyú bárányokat 10-es csoportokba helyezték el. A hizlalás ideje alatt állandóan az állatok rendelkezésére állt a granulált juh-hizlalótáp, az ivóvíz és a nyalósó. A takarmánykiosztás, az ivóvíz-ellátás és a trágyaeltávolítás teljesen automatizált, gépesített volt.

A ketreces bárányhizlalás előnyei a hagyományos mélyalmos bárányhizlaláshoz képest az alábbiakban foglalhatók össze:

– a hizlalási idő 10 nappal lerövidíthető,

– a napi súlygyarapodás 300 gramm, ami 35–40 grammal több a hagyományosnál,

– az 1 kg testtömeggyarapodásra felhasznált takarmány mintegy 15%-kal kevesebb a hagyományosnál (számokban kifejezve 3,8 kg/élősúly kg).

Végezetül: a bárányok bundája tisztább, küllemi megjelenésük és vágási százalékuk jobb, az elhullás csupán 0,5 körüli. Tapasztalatok alapján a ketreces bárányhizlalással mintegy 60%-kal csökkenthető az élőmunkaigény. Vágáspróbák alapján a nemzetközi szabványokat figyelembe véve – a ketrecben hizlalt bárányok – „extrém” minőségnek feleltek meg.

A ketrecben tartott bárányok mozgása korlátozott és a hizlalás ideje alatt felesleges mozgásra nincs is szükség. A kísérletek során beigazolódott, hogy ez a hizlalási forma egyben lehetővé teszi a teljes gépesítést és az automatizálást is.

Hozzá kell azonban tenni, hogy mindezen előnyökkel szemben a mélyalmos bárányhizlaláshoz viszonyítva a fajlagos – férőhelyre vonatkozó – beruházási költségek 60–65%-kal, míg az energiafelhasználás mintegy 20%-kal növekedtek. (lászl)