300 éve született Rimaszombat legkevésbé ismert híres szülötte

Ha megkérdezik tőlem, hol lakom, azt szoktam mondani, hogy a Hét Törpével szemben. Esetleg azt, a régi tejbárral szemben. Az utcanévvel kár is bajlódnom, csak a pizzafutár tudja beazonosítani, de a szlovákok következetesen Hatványinak hívják, és sokszor a magyarok is így emlegetik.

Pedig Hatvani István Rimaszombat híres szülötte, akinek a történetét érdemes megismerni.

Koponya és könyv

A 300 éve, 1718. november 21-én született Hatvani elemi és gimnáziumi tanulmányait Rimaszombatban végezte, ám aztán elhagyta szülővárosát. Losoncon tanult tovább, és 1738-ban került először Debrecenbe, de csak később tudta megkezdeni a tanulmányait, és végül 1745-ben végzett a református kollégiumban.

Ezután külföldi tanulmányútra ment, protestáns egyetemeken tanult, Bázelben, Leidenben, Heidelbergben, Marburgban is megfordult. Teológussá, majd orvossá avatták. A papi és az orvosi hivatás szimbólumai – a könyv (vagyis a Biblia) és a koponya – a Hatvaniról készült híres portrén is megjelennek.

Hogy korának nagy tudású emberei közé tartozott, azt az is mutatja, hogy több nyugati egyetemen is katedrával kínálták. Mégsem maradt kint, 1749-ben elfoglalta a mértan és bölcsészettan tanszéket Debrecenben, ahol haláláig tanított. Fizikát, vegytant, csillagászatot is oktatott. 

Hatvanit ördöngös professzorként ismerték a diákjai, mert Magyarország területén ő volt az első, aki kísérleteket is alkalmazott az oktatásban. 

Virágba borult a szoba

A debreceni diákok fantáziája meglódult, és számtalan mondával szőtte körül Hatvani alakját. Egyikük egy hosszabb szöveget is írt róla „Ama nagy tudákos professzor Hatvaninak életéből némely töredékek” címmel. Ebből aztán kiderül, hogy Hatvani István bármikor képes volt megváltoztatni az időjárást, szélvészt támasztott vagy épp kiderítette az eget, át tudott bújni egy varrótű fokán, olykor szalmaszállá változott, körülötte zöld ágat hajtottak és virágba borultak a szobák, de ha úgy hozta kedve, az ördöngös professzor egyszerűen csak felrepült a levegőbe…

Olvasható itt néhány csodás recept(paródia) is – Hatvaninak a debreceni gyógyszertárak felügyelőjeként egyébként valóban sok saját receptje volt –, az egyikből például megtudjuk, hogyan kell farkast fogni. „Ha farkast akarsz fogni, fogjál elébb egy nyulat hétfőn, vedd ki az epéjét kedden, szárazd meg szeredán, a porával hints meg egy darab húst csütörtökön, vidd ki oda, ahová a farkas jár pénteken, azt a farkas megeszi szombaton, de el nem mehet, és te megfoghatod vasárnapon.” 

Ezekből az anekdotákból, legendákból született meg végül „a magyar Faust” mondája, amely szerint Hatvani azért lehetett olyan sokoldalú tudós, mert eladta a lelkét az ördögnek. Ezt a történetet később feldolgozta Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Arany János is. 

Elkallódott hagyaték

Hatvani 15 éves koráig élt Rimaszombatban, ezért is van nehéz dolga a kutatónak, ha a nyomát keresi. „Nálunk a gyűjteményben semmilyen tárgyi vagy írásos emlék nincs Hatvaniról, hiszen nagyon fiatalon elhagyta a várost, és később már csak látogatóba járt vissza” – mondta lapunknak Kerényi Éva, a Gömör-Kishonti Múzeum történész-kurátora, aki más intézményekben is próbált felkutatni Hatvanihoz kapcsolódó tárgyakat. Szlovákia területén egyelőre nincs ilyen (csak a késmárki evangélikus líceumban maradt fenn a halálakor mondott gyászbeszéd másolata 1786-ból), Budapesten vagy Debrecenben kell keresni őket. „Hatvani a végrendeletében kézirat- és könyvtárhagyatékát a családjára hagyta, nem adományozta a levelezését semmilyen múzeumnak vagy levéltárnak, sem a debreceni református kollégiumnak vagy az egyháznak. Ez volt a baj, mert így kallódott el majdnem az egész életmű. Volt egy jegyzetfüzete, az úgynevezett úti jegyzetek, amelyből részletek jelentek meg folytatásokban a Vasárnapi Újság 1872-es évfolyamában. Változatos feljegyzések találhatók benne, az úti jegyzetek mellett gyógyszerreceptek, fizikai kísérletek, családi események, például a gyermeke halála. De ebből a füzetből is csak hat lap maradt fenn máig, pedig a 19. század végén még megvolt az egész” – magyarázta Kerényi Éva. 

Ma is használt eszközök

Debrecenben, a református kollégium múzeumában viszont ma is megtekinthető Hatvani electrica machinája, azaz dörzselektromos gépe, amit ő vásárolt a kollégium fizikai kabinetjének. „Igazi polihisztor volt, kísérleteinek hála még Szentpéterváron is ismerték a debreceni református kollégium nevét” – jegyezte meg Kerényi Éva.

Egyéb, Hatvani által szerzett fizi­kai segédeszközök is megtalálhatók a múzeumban, Hatvani idejéből fennmaradt több eszköz pedig még ma is a debreceni Dóczy-gimnázium szertárában várja, hogy mikor lesz rájuk szükség, mert ma is használatban vannak – köztük egy üveglencse, egy laterna magica és egy pirométer. 

A levéltárban, illetve a nagykönyvtárban különböző levelek mellett Hatvani két jelentősebb műve is fennmaradt, az egyik a filozófia alapjaiba vezeti be az olvasót, a másik pedig összegző munka Nagyvárad gyógyvizeiről. 

„Egy véletlen folytán fennmaradt a sírköve is, holott azt a temetőt már likvidálták, ahol az ő nyughelye is volt” – tette hozzá Kerényi Éva. 

A cserkészek őrzik az emlékét

A történész-kurátor is tapasztalja, hogy Hatvani kevéssé ismert Rimaszombatban: „Ha megkérdeznék a járókelőket, nem igazán ismernék a nevét. Köztéri szobra nincs, van ugyan róla elnevezve egy utca, 1991-től van egy emléktáblája, nem a szülőházán, mert az az épület már nem áll, hanem annak a helyén.”

Az emléktábla, egy Igó Aladár által készített fa dombormű a 4. számú Hatvani István cserkészcsapat és annak első csapatparancsnoka, Vörös Attila kezdeményezésére került ki. 

„A rendszerváltás után negyedik csapatként jöttünk létre a Felvidéken, az Esterházy János nevét viselő tiszti csapat, Komárom és Pozsony után, és a csapat felvette városunk híres szülöttének a nevét. Több okból is Hatvani nevét választottuk – tudtuk meg Csúsz Balázstól, a cserkészcsapat őrsvezetőjétől. – Az 1930-as években, a magyar cserkészet aranykorában, városunkban öt cserkészcsapat is működött egy időben, és a helyi Polgári Iskola fiúcsapata volt a 709. számú Hatvani István cserkészcsapat, mely 1934-ben alakult, és 1939-ben vette fel Hatvani nevét. Mivel csapatunk tagjainak nagy része a Polgári Iskola jogutódjának számító, mai Tompa Mihály Alapiskolába járt, kézenfekvő volt, hogy a rendszerváltás után mi is Hatvanit választjuk névadónknak. Másodsorban, talán az ördöngös professzor neve kopott ki leginkább városunk köztudatából, ezen szerettünk volna változtatni. Harmadsorban, Hatvani István professzor volt, tanárember, és talán ez a hivatás áll a legközelebb a cserkészethez, hiszen a cserkészeten belül mi is neveljük a gyerekeket.”

Hatvani volt az első, aki csillagászati eszközökkel meghatározta Debrecen földrajzi szélességét. Ennek emlékére a cserkészcsapat jövőre egy igazi különlegességet tervez: cserkészekkel, diákokkal közösen megmérik Rimaszombat földrajzi szélességét, ugyanazokkal a módszerekkel, amelyeket az egykori polihisztor használt.

Az évfordulóhoz kapcsolódóan grafikai tárlat, emlékkonferencia és koszorúzás is volt Rimaszombatban, s tervben van az is, hogy jövőre a debreceni Hatvani-kiállítás a Gömör-Kishonti Múzeumban is látható lesz.

Remélhetőleg e rendezvények hatására kevesebbszer kell majd elmagyarázni, kiről is kapta a nevét a Hét Törpe és a régi tejbár utcája.