Konferencia egy tudós polihisztorról

Az előadók között ott lesz Lengyel Réka, a MTA Bölcsészettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Hizsnyan Géza orvos, Böszörményi István nyugalmazott tanár, Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, Kerényi Éva történész és Rákos Loránt református lelkész. 

Hatvani István 1718 november 21-én született Rimaszombatban, ahol 15 éves koráig élt. Ezután Bázelben tanult, ahol lelkésszé szentelték, majd Marburgban orvosi oklevelet szerzett, ugyanott fizikát és kémiát is tanult. Leidenben ajánlottak neki egyetemi katedrát, de nem vállalta, mondván, hogy Magyarországon nagyobb szükség van rá. A Debreceni Református Kollégiumban ő tanított először vegytant, ő hozatott először külföldről fizikai kísérleti eszközöket, emellett mértant és bölcsészetet is oktatott. Rimaszombatban nevét cserkészcsapat viseli, amelynek új projektjét szintén bemutatják a konferencián. 

„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a maga lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitűnő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István” – írja róla Jókai Mór. Arany János és Mikszáth Kálmán szintén beírta alakját a magyar irodalomba, erről is szó esik a rimaszombati konferencián.

Több mint száz évvel később, 2004-ben Orbán János Dénes drámát írt róla Magyar Faust címmel, amely akár Madách Az ember tragédiájának szabad folytatásaként is értelmezhető, és amelyet a debreceni Csokonai Színház fennállásának 150. évfordulóján mutattak be. A szerzővel 14 órától Juhász Dósa János újságíró beszélget. Végül szimultán koszorúzzák meg Hatvani István rimaszombati emléktábláját és debreceni szobrát.