Növényvédelmi tudnivalók

A gombabetegségek és a kártevők elleni védekezés akkor eredményes, ha időben védekezünk. A kiskert előnye, hogy növényeink fejlődését jobban figyelemmel tudjuk kísérni, a kezdődő károsodáskor azonnal be tudunk avatkozni. A védekezést a lapunk által is közölt növény-egészségügyi előrejelzésekre valamint a saját helyi megfigyelésekre alapozzuk. Ne várjuk meg, amíg a betegség vagy az állati kártevő elszaporodik. Ha a kártevő csak elvétve jelentkezik, nem kell azonnal permetezni. Elegendő a mechanikai védekezés is. Ha lehet, részesítsük előnybe a környezetkímélő permetszereket, ilyenek például a kéntartalmú gombaölő szerek vagy a kitingátló készítmények kártevők ellen. Nagyon fontos, hogy a készítmény használati utasítását maradéktalanul betartsuk. Ne feledjük: a várakozási idő mindenki számára kötelező!

Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő azt jelenti, hogy az utolsó növényvédelmi kezelés és a termés-betakarítás között hány napnak kell eltelnie. A munkaegészségügyi várakozási idő pedig azt jelzi, hogy hány napig nem szabad – a növényvédő szer felhasználására előírt – védőöltözet nélkül a permetezett területre menni. Az előírások megszegése mérgezést eredményezhet, és jogi következményeket is maga után von.

Ha több szert akarunk összekeverni, ajánlatos megnézni a használati utasítást, ill. a keverhetőségi táblázatot. A keverhetőségre a keverési próba alapján is következtethetünk, amelyben arról győződhetünk meg, hogy nem történik-e valami elváltozás, pl. kicsapódás, krémesedés vagy ülepedés. Két-három szernél többet sose keverjünk össze. A töménységet ajánlatos betartani. A töménység növelése nem emeli a permetezés hatékonyságát! A permetlé készítéséhez lehetőleg esővizet (lágyvizet) használjunk. A kemény víz használatát kerüljük, mert a hatóanyagokat megkötheti, hatásukat csökkentheti.

A nyári időszakban mindig kora reggel vagy alkonyatkor, kizárólag szélcsendes időben permetezzünk. A permetlé egyenletesen kerüljön a növény minden részére, különösen a levél fonákára. A bekevert permetlevet ne tegyük el későbbre, mert a hatóanyag egy része lebomlik, átalakul. A munka után a permetezőt gondosan mossuk ki. A használt edényeket is csak gondos tisztítás után tegyük a helyükre.

Aki termését értékesíti, annak a vegyszeres kezelésről naprakész naplót kell vezetnie. Ennek tartalmaznia kell a kezelés helyét a tulajdonos nevét, címét, a felhasznált növényvédő szert és a töménységét, a betakarítás, ill. a forgalomba hozatal, eladás idejét. A permetezési naplót az utolsó bejegyzéstől számított 3 évig meg kell őrizni, és az ellenőrzéskor fel kell mutatni.

A növénybetegségek felismerése nem könnyű feladat. A betegség felismerésekor szinte mindig a tünetekből kell következtetnünk az okra. Az egész növényzetet vizsgálat alá kell vetni. Figyeljük meg, hogy a tünet az egész növényen vagy csak egy részén látható. A részleges tünet fertőző betegségre enged következtetni, mert a tápanyaghiány tünetei, mérgező anyagok, fagy hatása egyöntetűen az egész növényen szokott jelentkezni. Az ilyen tünetek mellett még számos körülményt figyelembe kell venni, amelyek kizárhatják vagy megerősíthetik a kórokozót. Egyes betegségek, kártevők csak bizonyos körzetekben fordulnak elő, mások a tenyészidő meghatározott szakaszában lépnek fel. Például a szőlőorbánc a síkvidéki, homoki szőlőben ismeretlen. Az itt észlelt levélfoltosság hasonlíthat az orbáncra, okát mégis máshol kell keresnünk.

Ha bizonytalanok vagyunk a betegség vagy kártevő azonosításában, keressük fel az illetékes járási növényvédelmi felügyelőt (Komáromban a Széna tér 3. szám alatt található, tel.: 0905/940-488).