Aláírta az államfő a mulasztási ítéletekről szóló törvénymódosítást

„A bíróságnak joga lesz mérlegelni az ügy minden körülményét, beleértve a vádlott korábbi viselkedését az eljárás folyamán, és az alapján eldöntheti, hogy teljesültek-e a mulasztási ítélet meghozatalához szükséges feltételek, vagy inkább helyénvaló az eljárást más módon folytatni” – fejtette ki az igazságügyi minisztérium, amely a módosítást benyújtotta.

A változtatást azzal indokolta, hogy a mulasztási ítéletek törvényi szabályozása túlzottan szigorú. „Legfőképp azokban a helyzetekben, mikor az ügyről több napon át tárgyalnak, a vádlott pedig csak egy tárgyalást mulaszt el, míg a többin aktívan részt vett” – érvelt a minisztérium.

A törvénymódosítás a mulasztási ítélet kézbesítésének szabályait is változtatja abban az esetben, ha olyan fizikai személyről van szó, akit senki sem képvisel a tárgyaláson. Az ilyen esetekben már nem lesz érvényes az elektromos postaládába való kézbesítésről szóló külön előírás. „A szabályozás célja megerősíteni a szakmai támogatással nem rendelkező fizikai személyek pozícióját, különösen annak tekintetében, mennyire súlyos következményeket jelent számukra a mulasztási ítélet” – pontosított az igazságügyi tárca. Az államnak, állami szerveknek és jogi személyeknek továbbra is elektronikus formában kézbesítik a mulasztási ítéleteket.

Kiterjesztették továbbá a közszereplőkre is a gyengébb fél védelmével foglalkozó perekben alkalmazott különleges védelmet. Egy új mechanizmus segítségével a bíróság az eljárás korai szakaszában kiderítheti, a vádat nem azzal a céllal emelték-e, hogy a vádlottat megfélemlítsék vagy eltántorítsák a közéletben való részvételtől. Ebben az esetben a bíróság gyorsított eljárásban elutasíthatja vagy leállíthatja a keresetet. A gyengébb fél továbbá megkérheti a bíróságot, hogy rendeljen el kártérítési biztosítékot és a perköltségek előlegének kifizetését.