Kétharmaddal csökkentek a gerinces fajok populációi

A kétévente megjelenő jelentés 2018-as kiadása szerint a bolygón élő halak, madarak, emlősök, kétéltűek és hüllők populációi átlagosan 60 százalékkal zsugorodtak az 1970 és 2014 közötti időszakban. A gerinces fajok populációinak hanyatlása Dél- és Közép-Amerikában volt a legsúlyosabb, 89 százalékos.

A szakemberek szerint a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység: a természetes élőhelyek elpusztítása, a túlhalászat és a túlvadászat, valamint a természet egyéb módokon való kizsákmányolása.

„Talán mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még tehet valamit ennek a pusztító folyamatnak a megfordításáért” – figyelmeztet a jelentés, amely szerint a következő két év a szükséges lépések megtétele szempontjából sorsdöntő időszak lesz az emberiség történetében.  

Az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenység pusztító hatással volt a vadvilág és az emberiség számára egyaránt fontos természeti erőforrásokra, úgy mint az óceánok, erdők, korallzátonyok, vizenyős területek és mangrove erdők.

Az Amazonas-medence 20 százaléka eltűnt 50 év alatt, miközben a Föld sekély vizű korallállományának csaknem fele odaveszett az elmúlt három évtizedben. Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben már csak 78,6 százalék. Globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka veszett oda. 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el. A bolygó állapotának romló tendenciája nem véletlen: 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség – ma már több mint 7,6 milliárd ember él a Földön –, a világgazdaság a harmincszorosára emelkedett. 

A jelentés szerint a természet világszerte nagyjából 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt éves szinten az emberiségnek, miközben friss levegőt, tiszta vizet, élelmet, energiát, gyógyszert és egyéb anyagokat, termékeket biztosít számára.

A dokumentum külön kitér a beporzó rovarok szerepének fontosságára. Ezek az állatok 235–577 milliárd dollár értékű beporzó tevékenységet végeznek évente, ám az éghajlatváltozás, a mezőgazdasági gyakorlatok, a betolakodó fajok és a betegségek egyre jobban befolyásolják a számukat, a sokféleségüket és az egészségüket.

„Itt az ideje tudatosítani magunkban, hogy egy mindnyájunk számára egészséges és fenntartható jövő csak egy olyan bolygón lehetséges, amelyen a természet virágzik,  és ahol az erdők, óceánok és folyók gazdag biológiai sokféleséggel bírnak” – húzta alá a jelentésben Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója. Hozzátette: „Sürgősen újra kell gondolnunk, hogy miként használjuk és értékeljük a természetet kulturálisan, gazdaságilag és politikai szinten egyaránt.”

A WWF szerint összefogással, tudatossággal, következetességgel és azonnali lépésekkel lehet javítani a Föld állapotán. A jelentés emlékeztet rá, hogy a világ vezetői 2020-ban fogják kiértékelni a Fenntartható Fejlődési Célok, a párizsi egyezmény és a Biológiai Sokféleség Egyezmény megvalósításában elért eredményeket, továbbá újabb célokat fognak meghatározni a biológiai sokféleség védelmében. A jelentés szerint a következő két év kulcsfontosságú lesz azon lépések megtétele szempontjából, amelyekkel a globális közösség megóvhatja és helyreállíthatja a természetet. 

Az egész világon csökkennek a gerinces fajok populációi, és nincs ez másképp Szlovákiában sem. Eltűnnek az öreg erdők, zsugorodik a halak, madarak, emlősök, kétéltűek élettere, csökkennek a populációk. Az egyik legveszélyeztetettebb faj nálunk a siketfajd, számuk az elmúlt 40 évben jelentősen csökkent. Környezetvédők figyelmeztetnek arra, hogy ha nem történik semmi, nem állítják meg a faj pusztulását, akkor a jövő generációi már csak olvashatnak róla. Amíg 1973-ban mintegy 3700 egyed élt Szlovákiában, mai állománya kevesebb mint 900 példányra tehető. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.

Az állatállomány csökkenésének legfőbb oka az erős emberi beavatkozás a természetbe: a mezőgazdasági területek bővítése, a fakitermelés, az élőhelyek megszüntetése, a vadászat. Csupán az Alacsony-Tátrában mintegy 6700 hektár fenyőerdő tűnt el a fakitermelés miatt, mintegy 5000 hektáron vetettek be rovarölő szert épp a siketfajdok szaporodási idején, amikor a fiókák számára a rovarok jelentik az élelemforrást. (MTI, TASR, ug)