Korlátoltan szabad kereskedés

A közép-európai gazdasági kapcsolatok sikertörténete a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tevékenysége – idézte Orbán Viktor bukaresti kijelentését a FigyelőNet szakírója. A magyar miniszterelnök állítását bizonyára arra alapozta, hogy a tagországok gazdasági kapcsolata az évek során többszörösére nőtt. Ezzel szemben Bukarestben nyilvánvalóvá vált, hogy a CEFTA gyakorlatilag kétsebességűvé vált: Csehország, Magyarország és Szlovákia egymás között bővíti az agrártermékek kereskedelmének liberalizációját, míg a többiek kétoldalú tárgyalásokat kezdenek az agrártermékek kereskedelméről eddig kötött jegyzőkönyvek felülvizsgálatáról.

A tagországok eredeti szándékai szerint a CEFTA szervezete az uniós csatlakozásra való felkészülés eszköze: a közép-európai államok egymás közt próbálják meg kialakítani a szabadkereskedelmet. Ez az iparcikkek területén nagyobb fennakadások nélkül meg is valósult. Az agrártermékeknél azonban egyelőre nincs napirenden a forgalom teljes vámmentessége, csupán kedvezményes vámok használatában sikerült eddig egymással megállapodni. Az agrárkereskedelem területén hagyományosan jelentős nézetkülönbségek vannak a CEFTA-tagországok között. Ezeket eddig sikerült normális mederben tartani, hiszen a vitatott területek a teljes CEFTA-n belüli forgalom kevesebb mint tíz százalékát érintették. A feszültségek főleg kétoldalú vámintézkedésekben öltöttek testet. A legnagyobb „viták” Lengyelország és Magyarország, valamint Románia és Magyarország között vannak. Ilyen esetben az egyik tagország felfüggeszti a kedvezményes CEFTA-importvámok alkalmazását a másik állammal szemben, amely válaszként vámszigorítást foganatosít. Lengyelország már évek óta rendre felfüggeszti bizonyos magyar exportcikkek kedvezményes importvámját, amelyet a belső piac védelmével indokol. Ezek időpontja általában a belpolitikai helyzet függvénye volt. Bukarest viszont azt javasolja, hogy a CEFTA keretében kötött összes agrárkereskedelmi egyezményt tárgyalják újra. Ez minden valószínűség szerint a meglévő kedvezmények leépítését jelentené. A megoldást Románia mellett Lengyelország is támogatja. A két ország arra hivatkozik, hogy az állami szubvenciók rendszere nem kiegyensúlyozott a CEFTA-n belül, ráadásul az egyes tagállamok erősen eltérő agrárpolitikát folytatnak. Az elképzelés megosztja a CEFTA-t. A kedvezmények csökkentését a tagok közül nemcsak Magyarország, hanem Horvátország, Csehország és Szlovákia is ellenzi, míg Szlovénia és Bulgária lát rá lehetőséget. A múlt heti bukaresti találkozón a magyar, a cseh és a szlovák kormány külkereskedelemért felelős tárcáinak képviselői aláírták a CEFTA 10. számú kiegészítő jegyzőkönyvét. A dokumentum a három ország közti agrárkereskedelemben alkalmazandó bővített vámkedvezményeket tartalmazza, illetve a jelenleg érvényes 4-es számú jegyzőkönyv bilaterális koncessziós listáit egyes mellékleteit újakra cseréli. Az új mellékletek növelik a vámkedvezményt több termékre – így élő állatra, marha- és sertéshúsra, vágott baromfira, burgonyára, a gyümölcslevekre, csokoládékészítményre és fagylaltfélékre. Ezen kívül kedvezményes vámok mellett lehet szállítani paradicsomot, csirkekonzerveket, friss paprikát, mézet, fokhagymát, borsót, speciális cseh sajtokat, mustárt. A „nagyobb sebességhez” való csatlakozásról már megkezdték a tárgyalásokat Bulgáriával. Terveznek ilyet Szlovéniával is.

A liberalizációs jegyzőkönyv szignálásán kívül korszerűsítik a származási szabályokat tartalmazó hetes számú jegyzőkönyvet is. A 2002. január 1-jétől érvényes 11. számú jegyzőkönyv tartalma azonos azzal, amit az Európai Unióval érvényben lévő, illetve a páneurópai kumulációs övezetbe tartozó többi ország egymás közti szabadkereskedelmi megállapodásai tartalmaznak.

A CEFTA mezőgazdasági miniszterei legutóbbi tanácskozásának hozadéka, hogy Lengyelország visszaállítja az eredeti, 200 ezer tonnás búzakvótát Magyarország számára. Ennek megfelelően a magyar fél is visszavonja időközben életbe léptetett ellenintézkedéseit. A könnyítések november elsejei hatállyal léptek életbe. Továbbra is megmarad azonban Románia egyoldalú vámlépése, amely miatt a magyar baromfihús és búza kivitele megnehezült. Románia ugyanis még 1999. júliusa óta a magyar baromfihúsra a 25 százalékos CEFTA-vám helyett 45 százalékot vet ki. A búza bevitelét pedig 2001. őszétől korlátozza azzal, hogy jóval szigorúbb minőségi követelményt támaszt a magyar importgabonával szemben, mint amilyet a hazai terméknél alkalmaz. A román intézkedés következtében mára töredékére csökkent a magyar csirkehús romániai kivitele. Idén az első kilenc hónapban mindössze 6 ezer tonnát tett ki.

Egyelőre nem járt sikerrel az a javaslat sem, hogy a CEFTA-n belül alakítsanak ki vitarendezési eljárást. Ma már gyakorlatilag csak két ország, Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy a mezőgazdaság területére is kiterjessze a liberalizált kereskedelmet. D. L.