Nem felesleges kiadás a talajelemzés

Gadóc. A nyolcvanas évek végén Szlovákiában több mint húsz olyan laboratórium működött, amely talaj- és levélminták elemzését végezte. Mára számuk mindössze hatra csökkent. Pedig szolgáltatásaikra napjainkban is nagy szükség volna, hiszen a talajösszetétel pontos ismeretével sok pénzt takaríthat meg a termelő.

Sok gazdálkodó felesleges pénzkidobásnak tekinti a talajelemzéseket, pedig különösen fontos lenne azok számára, akik volt mezőgazdasági üzemektől, magánszemélyektől megvásárolt földeken kezdenek gazdálkodni. Nem tudhatják ugyanis, hogy az előző években milyen trágyázás és növényvédelem folyt az adott területen. Somogyi Tibor illusztrációs felvételeAz egyik, még működő laboratórium a Komárom városához tartozó gadóci mezőgazdasági középiskola területén lévő Agrolabor, amelyet 1975-ben alapított az akkori nyugat-szlovákiai kerületi hivatal tanügyi osztálya. Mégpedig azzal a céllal, hogy a kerület mezőgazdasági szaktanintézetei mellett működő tangazdaságok számára végezzen különböző elemzéseket és bekapcsolódjon a gyakorlati oktatásba. Ezt a feladatát továbbra is ellátja, de természetesen szövetkezetek, agrárvállalkozók, kertészek is igénybe vehetik szolgáltatásaikat. A laboratórium felszerelése igen széleskörű vizsgálatok elvégezését teszi lehetővé: a talaj- és levélelemzésen kívül takarmányok, termények és nyerstej elemzését is végzik. A talajelemzés során a legfontosabb az egyes makro- és mikroelemek (nitrogén, kálium, foszfor, kalcium, magnézium stb.) mennyiségének, a talaj kémhatásának (savas, lúgos), humusztartalmának pontos megállapítása, az esetleges vegyszermaradványok kimutatása. Ezek az értékek ugyanis elárulják, melyik elemből mennyit kell pótolni az adott növény igényeinek megfelelően. A takarmánykeverékek, siló esetében a rostanyag-tartalmat, a tej-, illetve vajsav előfordulását vizsgálják, a magok esetében például a csíraképességet, a tisztaságot, a sikértartalmat.

„Az optimális tápanyag-utánpótlás nemcsak azért fontos, hogy jól fejlődjön a növényzet, de gazdasági szempontból azért is, hogy egy grammnyi felesleges műtrágyát se juttassunk ki a talajokra – fejtegette Nagy László, az Agrolabor igazgatója. – A szakemberek nagyon jól tudják, hogy a tápanyaghiánynál nagyobb bajt okozhat a túltrágyázás, amely, anyagi vonzatán túl károsan hat a növényekre. Példaként a foszfort említeném, amely a nitrogénnel és a káliummal ellentétben nem lúgozódik ki a talajból. Felhalmozódva viszont gátolja a másik két fontos makroelem és mikroelemek felvételét, és végső soron a növényzet egyenletes, egészséges fejlődését. Sajnos, sok gazdálkodó ennek ellenére felesleges pénzkidobásnak tekinti a talajelemzéseket, pedig a befektetés többszörösen megtérül.”

Különösen fontos lenne azok számára ez a vizsgálat, akik bérelt, esetleg volt mezőgazdasági üzemektől, magánszemélyektől megvásárolt földeken kezdenek gazdálkodni. Nem tudhatják ugyanis, hogy az előző években milyen trágyázás és növényvédelem folyt az adott területen. Nagy László példaként említette annak a kertésznek az esetét, aki erdő széléről, tehát a forgóról származó földdel töltötte fel üvegházát. Egy idő után palántái mind egy szálig elpusztultak, mivel – amint azt a későbbi talajelemzés kimutatta – vegyszermaradványok voltak a talajban. A palánták pedig különösen érzékenyen reagálnak a szermaradványokra. A gazdálkodónak a rosszul értelmezett takarékoskodásból végül komoly kára származott, mivel túl későn végeztette el az elemzést.

Egy-egy talajminta kivizsgálása egyébként 400 koronába kerül, és 10 hektárról kell egy átlagmintát venni. Természetesen annak, aki fóliázik, valamennyi fóliából célszerű mintát vennie, hiszen a különböző zöldségek különböző arányban vonják ki a talajból az ásványi anyagokat. Ez az ár jutányosnak mondható, hiszen már a minden részletre kiterjedő szaktanácsadást is tartalmazza; az Agrolabor munkatársai az elemzések eredményei alapján pontos útmutatást adnak arról, hogy milyen műtrágyát mikor és milyen adagban kell alkalmazni. Ugyancsak felvilágosítást nyújtanak a mintavétel módjáról. Az Agrolabor szakértőinek egybehangzó véleménye szerint a talajminta vételére legalkalmasabb a termékek betakarítását követő időszak, a szükséges kálium-utánpótlást ugyanis ősszel a legcélszerűbb elvégezni. (vkm)