Ne késlekedjünk a hüvelyek betakarításával

A bab őshazája Mexikó. Az Újvilág lakossága olyannyira megkedvelte ezt a táplálékot, hogy Amerikában jelenleg is a szinte naponta fogyasztott ételek, köretek közé tartozik.

Európában először a karósbab jelent meg a 16. században, és csak később vált ismertté a bokorbab. Zöld és sárga hüvelyű babokat ismerünk; azonban térségünkben a háziasszonyok a sárga hüvelyüket kedvelik, pedig a zöld hüvelyű éppen olyan jóízű, és csak később kezd szálkásodni. Viszont Európa nyugati részén szinte kizárólag a zöld hüvelyű babfajtákat termesztik, és előnyben részesítik az ún. ceruzababokat.

A zöldbab kitűnő táplálék, s emellett az emberi szervezetet is gyógyítja. A bio körülmények között termesztett bab héja serkenti a károsult hasnyálmirigy megújulását. Mivel a babhéj elősegíti a hasnyálmirigy folyamatos regenerálódását, még az egészséges embernek is ajánlott rendszeres fogyasztása. Ezt elsősorban a zöldbab fogyasztása révén érhetjük el. A zöldbabot – a babhéj hasnyálmirigy-regeneráló képességéért – lehetőleg vegyszermentesen termeljük. A Gertrúd Franck féle biodinamikus vegyes kertben a „B” sorokon termelhető karalábéval, esetleg retekkel vegyesen, vagy a „C” sorokon hónaposretek, fejessaláta utóveteményeként, ám sikeresen termeszthető a biokert gyümölcsfákkal beültetett részében is a sorközökben termesztett szamóca sorok között.

A bab melegigényes növény, melynek csíranövénye nagyon érzékeny a fagyokra. Ezért csak a fagyok elmúltával – májusközepe táján – vethető biztonságosan. Kedvező idő esetén kisebb mennyiségben érdemes korábban, április 25-e után elvetni. Elfagyás esetén esetleg újravethetjük. A babot a sorokban 7–8 cm távolságra vetjük, vagy pl. korai karalábé közé fészkenként 3–4 szemet 4 cm mélyen. A biokertben szakaszosan, július közepéig vethető.

A hüvelyek betakarításával ne késlekedjünk. Az optimális időben végzett betakarítással jobb minőségű és nagyobb termést érhetünk el. A hüvelyeket csípjük le a bokorról és semmiképp se szakítsuk, hogy a bokor ne károsodjon.

A zöldbabból hagyományosan leves, vagy főzelék készül, ám köretek, húsutánzó ételek alapanyaga is lehet. Újabban divatos lett a franciás elkészítése: sósvízben kifőzzük majd tejföllel, sajttal, vagy öntettel ízesítjük.

A zöldbab kiválóan mélyhűthető, így a házikertben akár egész évi készletünket is megtermelhetjük.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára