Mit kell tudni a permetszerekről?

A házikertekben leginkább a gomba- és baktériumölő, rovar- és atkaölő, csigaölő, talajfertőtlenítő és gyomirtó szerek használata terjedt el. A baktériumölő szerek (baktericidek) feladata a növények megvédése a baktériumos betegségektől, leggyakrabban megelőzéssel. Ilyenek például a réztartalmú szerek.

A gombaölő szerek (fungicidek) a növény felületén vagy a növény belső szöveteiben élősködő és a sejtek elhalását okozó kórokozó gombák ellen védenek. Ilyen készítmények a kén, a réz valamint a szerves hatóanyagú permetszerek.

A rovarölő szerek (inszekticidek) a kártevő rovarokat pusztítják, megvédve a növényt a bogarak, lárvák, hernyók, nyüvek stb. rágásától vagy a levéltetvek szívogatásától. A rovarölő szerek többsége az emberre a melegvérű állatokra veszélyes, szerves foszforsav észterek csoportjába tartozik. A piretroidok kémiai csoportja a veszélytelen, illetve a relatívan veszélyes csoportba tartozik.

Az utóbbi években számos új, csak egy-egy rovarfajra ható ún. specifikus, különleges hatásmódú rovarölő szerek jelentek meg a piacon. Ezek csak a célrovart pusztítják, ám a hasznos ragadozókat, a katicabogarakat, fátyolkákat, fürkészdarazsakat megkímélik. Ezek a készítmények az emberre is kevésbé veszélyesek. A permetszerek e csoportjába tartozik például a Rimon.

Az atkaölő szereket (akariciek) a növényt károsító, a rovarvilág legapróbb, szabad szemmel alig látható képviselői ellen fejlesztették ki. Ezek a kártevők a legtöbb rovarölő permetszernek ellenállnak, ezért csak speciális atkaölő szerekkel (pl. Apollo, Omite) írthatók.

A csigaölő szerek a meztelen csigák ellen hatásosak. Ha a csiga a talaj felszínére szórható granulátummal érintkezik, a bőre kiszárad, és így már nem tud tovább mozogni, károsítani. Ilyen készítmény például a Mesurol Alimax.

A talajfertőtlenítő szerekkel (pl. Basudin G) a talajban és a talajszinten élő, a növények gyökereit károsító rovarok, kórokozók ellen védekezünk.

A gyomirtó szerek (herbicidek) a gyomokra vagy a talajra permetezve a gyomokat elpusztítják, vagy a kelésüket akadályozzák. A totális gyomirtó szerek (pl. Glialka, Roundup stb.) minden zöldet, így a kultúrnövényt is elpusztítják, ezért ezek csak vetés vagy ültetés előtt juttathatók ki. A gyümölcsösben, szőlőben csak nagy óvatossággal, a használati utasítás maradéktalan betartásával alkalmazhatók.

Hatásmódjuk szerinti a növényvédő szereknek az alábbi csoportjait különböztetjük meg:

– Kontakt szerek, melyek csak a növény felületén hatnak, azt kívülről védik (ilyenek pl. a réz- és kénkészítmények)

– Mélyhatású szerek, amelyek a levél vagy a gyümölcs szövetébe szívódnak fel (pl. Pyrinex, Zolone).

– A szisztemikus szerek a növény szöveteibe és nedvszállító rendszerébe jutnak, és onnan az egész növénybe szétterjednek. Ilyenek a korszerű új típusú gombaölő szerek pl. Discus, Zato, a rovarölők közül az Aztec vagy a Calypso.

– A gáz alakban ható szerek csoportba sorolható a legtöbb talajfertőtlenítő, pl. a Diazinon G. A készítmény hatóanyaga a kijuttatás után elgázosodik, a felszabaduló gőzök pusztítják a talajlakó kártevőt.

Vannak még a piacon ún. kombinált szerek, melyeket a kölcsönös együtthatás növelése érdekében fejlesztettek ki (pl. Shavit).

Szlovákia területén a permetszerek csak a szlovák szakhatóságok engedélyével forgalmazhatók. Az engedélyokirat minden olyan előírást tartalmaz, amelyet a felhasználónak az alkalmazás során ismernie kell. Ez a termék címkéjén vagy a csomagolás belsejében található tájékoztatón megtalálható. A használati utasítás maradéktalan betartása esetén a készítmény az élő környezetésre vagy a fogyasztóra veszélytelen.

A címkének tartalmazni kell a regisztrált termék márkanevét, a szer gyártóját, forgalmazóját és a hatóanyag nevét, továbbá, hogy mi ellen és milyen növényi kultúrában, adagokban használható. Tartalmaznia kell még a méregjelzést és veszélyességet, a várakozási időt, a munkaegészségügyi szabályokat, a tűzveszélyességi besorolást valamint a forgalmazási kategóriát és eltarthatóságot.

Az élelmezés-egészségügyi idő az utolsó permetezéstől számítódik. Ezt napokban adják meg. Betartása nagyon fontos, hiszen csak így szavatolható, hogy a betakarított terményben nem maradnak vissza veszélyes szermaradványok. Az élelmezés-egészségügyi időt nem szabad összekeverni a munkaegészségügyi várakozási idővel. Az utóbbi azt az időt jelenti, ameddig a szerrel kezelt területen csak az előírt védőfelszerelésben végezhetünk bárminemű munkát. Ha a várakozási idő 0 nap, akkor a kezelést követő napon már dolgozhatunk a permetezett területen.

A növényvédő szer eltarthatósága az az időpont, ameddig a termék hatáscsökkenés nélkül felhasználható.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó