A paradicsom repedése két okra vezethető vissza: a fajták hajlamosságára és a környezeti tényezőkre. A nemesítő cégek igyekeznek olyan fajtákat forgalmazni, amelyek nem hajlamosak a repedésre.
Miért repedezik meg a bogyó?
A paradicsom repedése két okra vezethető vissza: a fajták hajlamosságára és a környezeti tényezőkre. A nemesítő cégek igyekeznek olyan fajtákat forgalmazni, amelyek nem hajlamosak a repedésre. Bizonyított, hogy azok a paradicsomok, amelyek kemény, de rugalmas falú bogyót teremnek, ellenállóbbak a kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben, mint a vékony termésfalú paradicsomok. A repedésre érzékenyebb fajtánál ezért jobban oda kell figyelni a környezeti tényezők helyes szabályozására. A környezeti tényezők közül első helyen szerepel az egyenetlen vízellátás: annál veszélyesebb, minél lazább a talaj, minél kisebb a gyökérrögzítő közeg vízmegtartó képessége. Az ilyen talaj (pl. humuszszegény homok) nem képes a legkisebb öntözésből adódó vízellátási egyenetlenségeket ellensúlyozni a növényben és a bogyóban kialakuló turgornyomás-különbségek a termést felrepesztik. Ez a gond gyakori, de kisadagú öntözéssel megelőzhető, tehát rossz vízgazdálkodású homokon is termeszthetünk jó minőségű bogyót. A kijuttatott vízmennyiségnek igazodnia kell a növény vízigényéhez. Ez pedig az időjárástól (hőmérséklet, fény, páratartalom) és a növény fejlettségétől függően változik. A felhasznált víz mennyisége tövenként 0,1-től 2–3 liter naponként. Az ingadozó hőmérséklet is közrejátszhat a bogyók repedésében. Áprilisban, május elején, amikor az éjszakai és a hajnali hőmérséklet gyakran a 10-15 fokot sem éri el a fóliasátorban, napközben viszont a 25-30 fokot is meghaladja, a hidegben megmerevedett bogyószövet nehezen fogadja be a hirtelen meginduló nedvességet. Ezért javasoljuk a hajtatásban a napkelte előtti fűtést. Ezzel ugyanis felmelegítjük a bogyókat arra az időre, amikor megindul a vízfelvétel. Ha a napközi hőingadozás meghaladja a 15 fokot, számíthatunk a bogyók repedésére. Az egyoldalú nitrogéntrágyázás is okozhat bogyórepedést, különösen ha fokozott mértékű öntözéssel is párosul. Bór hiányában pedig rugalmatlanná válik a bogyószövet és ez szintén elősegítheti a repedés kialakulását. Fokozott repedés olyankor is előfordulhat, ha kevés a növény levele. Ennek oka lehet a túlzott levelezés, a helytelenül végzett tetejezés, vagy a levelek asszimilációját jelentősen akadályozó betegség.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.