Miért jelent akkora problémát az iszkémiás szívbetegség?

Iszkémiás szívbetegség – komoly közegészségügyi kihívást jelent mindenhol

Az IHD jelentős terhet jelent a 21. században a fenntartható fejlődés szempontjából mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2019-ben az IHD több, mint 8 millió halálesetért volt felelős, ami csaknem a 16%-át teszi ki a globális összhalálozásnak. 

Kialakulásában az életmód, különösen az étkezési szokások szerepe jól dokumentálható. A táplálkozás minőségi és mennyiségi jellemzői befolyásolják a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát. Erről is szó esik a LifestylePro Academy vegán életmód és táplálkozási tanácsadó képzésén.

Rendszeres húsfogyasztás hatása az IHD-ra

Egy jelentős tanulmány a rendszeres húsfogyasztást összefüggésbe hozta a halálos kimenetelű IHD-vel. Míg a férfiak esetében 70%-kal magasabb kockázatot azonosítottak a rendszeres húsfogyasztás következményeként, addig a nőknél 37%-kal volt magasabb a halálos IHD előfordulása. Az IARC a feldolgozott húst az I. csoportba (karcinogén), a vörös húst a IIa. csoportba (valószínűleg karcinogén) sorolja a legújabb beosztása szerint. 

Ezeknek az eredményeknek az alapján a 2015-2020-as amerikai táplálkozási iránymutatások javaslata szerint minimalizálni kell a vörös és feldolgozott húsok fogyasztását. Ennek ellenére a húsfogyasztás továbbra is népszerű, ami szükségessé teszi, hogy a kutatások tovább folytatódjanak és a vegán étrend előnyeit is kiemeljék.

Mennyi vörös és feldolgozott hús fogyasztása lenne megengedett?

A vörös húsok (marha, bárány, sertés, kecske), illetve a különböző pácolással, füstöléssel, sózással, vegyi tartósítószerek hozzáadásával konzervált hústermékek és feldolgozott húsok fogyasztása abban az esetben tekinthető magasnak, ha az a vörös hús esetében meghaladja a 18-27 g/nap, a feldolgozott hús esetében pedig 0-4 g/nap mennyiséget. 

A szívbetegségek kockázati tényezői

A szívbetegségek kialakulásának számos megalapozott kockázati tényezője van: ilyen például az alacsony HDL koleszterin, a magas LDL koleszterin. A vörös és feldolgozott hús fogyasztása potenciálisan növelheti a kockázatot, mert emeli a LDL koleszterin szintjét. 

A hús feldolgozása során alkalmazott adalékanyagok még tovább növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Állatkísérletekben összefüggésbe hozták a feldolgozott vörös húsban található tartósítószereket az endothel diszfunkcióval, az inzulinrezisztenciával és az érelmeszesedéssel. 

Ma még nincs átfogó tudományos irodalom a nagymértékű vörös és feldolgozott hús fogyasztásával összefüggő problémákról, pedig nagy szükség lenne rá annak érdekében, hogy a figyelmet a vegán étrend előnyeire terelje.