Még mindig telepíthetünk epret

A palánta beszerzését az ültetés tervezett időpontjához igazítsuk. A hűtőtárolóban hosszú ideig fagypont alatt tartott frigó palántákat lehetőleg a felengedés után 1–3 napon belül ültessük ki, mert 3–6 nap múlva megjelennek az első levelek, 10–14 nap múlva pedig erőteljes tőrózsaképzés kezdődik.

Telepítésre azok a frigó palánták nem alkalmasak, amelyeken már megjelentek fehér etiolált levelek, mert a magas tárolási hőmérséklet miatt azok fejlődése már megindult. Az ilyen palánták már tartalék tápanyaguk nagy részét felhasználták, a kifejlődött új levélgyökér-kezdemények a kitárolás után elpusztulnak. Az egészséges frigó palánták árnyékos, hűvös és széltől védett helyen 1–2 napig tárolhatók.

Ültetés előtt a palánták gyökérzetét ne vágjuk vissza, mert ezáltal a növény tápanyagot veszít, és a kézi ültetés esetén a mélyültetés veszélye megnövekszik. Kerüljük a sötét vagy kiszáradt gyökérzetű palánták ültetését is. Az előbbi általában fertőzött palánta, az utóbbi megeredése pedig kétséges. A palántákat folyamatosan vigyük ki az ültetés helyére, hogy ki ne száradjanak. A végleges helyére kiosztott palántát rögvest ültessük el, éspedig olyan mélyre, amennyire eredetileg a talajban volt.

Az alábbiakban a leggyakoribb ültetési hibákat soroljuk fel:

– A mély ültetés, amikor a tőrózsa alsó része a kis szívlevelekkel a talaj felszíne alá kerül. A tenyészőcsúcs a kis levelekkel együtt befullad és elhal. Ez egyben a palánta elpusztulását is jelenti.

– A magas ültetés alkalmával a gyökérzet egy része a levegőbe kerül, a gyökerek a napfénynek, szélnek kitett állapotban gyorsan kiszáradnak. A tőrózsa elágazódásánál a növény nem tud újabb járulékos gyökereket képezni. Ha a palánta nem is szárad ki, a tőrózsa valamelyik oldalára dől és a művelésnél könnyen károsodhat.

– A kis ültetőgödör készítése azzal a veszéllyel jár, hogy a jól fejlett palánta gyökérzete nem tud elterülni. A visszahajlott és a összezsúfolt gyökerek egy része elpusztul, és az elültetett növények vontatottan fejlődnek. A gyökérzetet legalább 12–15 cm mély és 10–15 cm széles ültetőlyukban tudjuk minden irányba kiteríteni.

– Laza ültetéskor a gyökerek nem érintkeznek éltető közegükkel, a talajjal, aminek következménye a gyökerek egy részének elpusztulása és a növény vontatott kihajtása.

A szamócapalánták jó eredésének egyik fontos feltétele a talaj tömörítése a gyökerekhez. Az ültetéshez kellően nedves föld kell. Amennyiben szárazság van, úgy célszerű néhány nappal az ültetés előtt megöntözni a parcellát. Nagyon nedves talajba viszont nem szabad ültetni, mert a gyökerekhez nyomott föld, kiszáradás után megkeményedik, és az eredés rossz lesz. Napszakon belül a késő délutáni vagy a kora reggeli, esetleg a felhős időben végzett ültetés a legkedvezőbb.

Az ültetés után a szamóca legfontosabb ápolási munkája az öntözés. Minél magasabb hőmérsékleten történik az ültetés, annál több gondot kell fordítani az öntözésre. Legkedvezőbb a kis intenzitású esőszerű locsolás 25–30 mm-es vízadaggal, mert a növényeket és a környezetet hűti, a levegő páratartalmát viszont növeli. Az öntözést időjárástól függően, ám az első hónapban rendszerint hetente ismételni kell. Az ültetés és az azt követő öntözés a szamócasorok talaját tömötté, levegőtlenné teszi. Mihelyt a nedvességi állapot lehetővé teszi, kézikapával vagy géppel lazítsuk meg a talajt.

A tavasszal ültetett palánták, különösen, ha a virágzatot eltávolítottuk, intenzíven fejlesztenek indát. Ezeket éles szerszámmal levágva távolítsuk el az anyanövényről.

A szerző agrármérnök