Már télen készítsük el az idei termesztési tervet

Termesztési módszerem lényege a következő: A zöldségtermesztést ágyasok helyett hosszú sorokban végzem; biokomposztot használok; a vegyes kultúrás termesztésben kihasználom a növények egymásra gyakorolt kedvező hatását; a vegetáció kezdetén és végén a sorközökben árnyékoló növényeket ültetek, a nyáron a sorokat takarom.

A sorok jelölése

Munkámat a következőképpen végzem: Még a tél folyamán elkészítem a termesztési terv vázlatát az egyes sorokban. Háromféle sorokat alakítok ki. Az „A” sorokba olyan növények termesztését tervezem, amelyek vegetációs ideje viszonylag hosszú. Ezeket a kertben hosszabb karóval jelölöm. A „B” sorokat rövidebb karóval jelölöm, ezekben olyan növényeket termesztek, melyből az év folyamán két termés is betakarítható. A „C” sorokat a kertben rövid bottal jelölöm, bennük olyan növényeket termesztek, amelyek egy éven belül három termést is adnak. Az egyes sorok a következ# sorrendben váltakoznak: A, C, B, C, A, C, B, C, A...

Tavasszal a talajfelszín száradása után az időjárástól függően 50 cm távolságra kijelölöm az egyes sorokat. Minden sorköz közepére spenótot vetek. Az egyes sorokba a növényeket fokozatosan vetem, illetve ültetem a hőmérséklet és a növény agrotechnikai igényének függvényében. Vetés és ültetés közben mindig gondolok az utóveteményre is, és a távolságot úgy választom, hogy ha az elővetemény betakarítása késik, be lehessen tartani a főnövény vagy utónövény ültetésének agrotechnikai idejét közéültetéssel.

Mindenütt biokomposzt

Nagy jelentősége van a biokomposztnak. Ezt egyrészt úgy alkalmazom, hogy vetés előtt kiszóróm a tervezett sor helyére, ezt sekélyen bedolgozom a földbe, majd azután készítem el a növény agrotechnikai igényei szerinti megfelelő mély árkot, melyekbe a magot elvetem. A palántákat rendszerint biokomposzt és föld keverékével töltött tégelyekbe tűzdelve nevelem, majd kiültetéskor minden gödörbe az ültető lapátkával egy maréknyi biokomposztot teszek. Hasonlóan járok el a burgonya ültetésénél is, csak ott az előcsíráztatott burgonyagumót az ültető gödör alján két-három lapátka biokomposzttal takarom be. A talaj felületére is szórok biokomposztot. A palánták foganása után olyan tápanyagigényes növényeknél, mint a paprika, paradicsom, uborka stb., a komposztot a növény tövéhez és a feltételezett gyökérrel átszőtt területre szóróm. Nyáron gondoskodom a sorközök takarásáról.

Talajtakarásra spenót, fűkaszálék

A sorközök takarásának alapját az a spenót képezi, melyet elsőként vetettem. A spenót a kikelés után a többi növényeknek megfelelő mikroklímát segít kialakítani azáltal, hogy árnyékolja a sorközöket, míg a többi növény kikelése után megerősödik. Ezáltal gátolja a talaj vízveszteségét, kedvezően hatva a talajlakók életére. Mivel a spenótnak csak a kis részét fogyasztjuk el ebben az időszakban, a növényeket éles kapával közvetlenül a talajszint alatt kivágom. De nem távolítom el a sorból, hanem ellenkezőleg talajtakaróként hasznosítom. A nyár folyamán a talajtakarásra kaszált füvet és növényi maradványokat használok. A sorközök takarásának jelentőségét abban látom, hogy gátolja a talaj vízkészletének elpárolgását, a fű és egyéb növényi maradványok gyorsabban lebomlanak, jelentős mértékben serkentve a talajlakók életfolyamatait. A gazdag talajélet pedig alapvető feltétele a vegyszer nélküli zöldségtermesztésnek.

Ősszel mustárt vetek

A növényeket már a tervezéskor igyekszem megválasztani, hogy alapvető tulajdonságaik révén egymást kölcsönösen serkentsék és védjék. A szakirodalom és tapasztalataim alapján a hónapos retek közé palántált saláta például gátolja a káposztabolha elszaporodását, a zeller illata pedig zavarja a káposztalepkét a peterakásnál. Ezért tanácsos a zellert a káposztafélék termesztésére kijelölt sorokba ültetni köztesként. A karalábé, karfiol kedvezően hat a paradicsom termesztésre, ezért előveteményként és a szomszédos sorokban javasolt termesztésük.

Szeptember 15-e után a megürült sorokra még hónapos retket sem tartok érdemesnek vetni, de hogy az „élet” tovább folytatódjon, ezekre a sorrészekre és sorközökre mustármagot szórók. A mustár a fagybeálltáig 5–15 cm növényekké fejlődik. Az erős fagy hatására eldől, tavasszal viszont kiváló táplálékot nyújt a talajlakó élőlényeknek, főleg a földigilisztáknak.

A vetésterv elkészítésénél mindig igyekszem felhasználni a saját és az olvasással szerzett tapasztalatokat. Úgy érzem, hogy teljesen ideális vetéstervet még nem sikerült összeállítani, mert mindig figyelembe kell venni a család szükségleteit és a lehetőségeket. Példaként a 2004. évre készített vetési tervemet tüntetem fel (lásd a táblázatot).

A szerző a szepsi mezőgazdasági középiskola nyugalmazott szaktanára