ÖSSZEÁLLÍTÁSBudapest. A közelmúltban előkerült Vérvád című festmény a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, Bellák gábor szerint nem Munkácsy Mihály alkotása.
Vita a Vérvád körül
ÖSSZEÁLLÍTÁS
Budapest. A közelmúltban előkerült Vérvád című festmény a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, Bellák gábor szerint nem Munkácsy Mihály alkotása. A kép az európai kultúra egyik legsötétebb babonáját idézi: zsidók ölnek ártatlan lányt rituális okból.
Az Index.hu azt írta, a nagy méretű, szignó nélküli kép tulajdonosa tavaly engedélyezte Jeffrey Taylor művészettörténésznek és Végvári Zsófiának, a Komplex Festményvizsgálati Labor vezetőjének, hogy Londonban vizsgálatokat végezzenek a vásznon. A két szakember szerint a festékanalízis azt valószínűsíti, hogy a kép 1882 és 1887 között készült, egy időben az úgynevezett tiszaeszlári vérváddal. Végvári Zsófia emellett esztétikai és stilisztikai alapon is megfeleltetéseket talált a kor Munkácsy-képei és a Vérvád között, így Munkácsy Mihálynak tulajdonítja a festményt.
„A képnek semmi köze Munkácsyhoz” – állítja ezzel szemben Bellák Gábor. A művészettörténész szerint a fotók alapján is teljes biztonsággal megállapítható, hogy ez nem Munkácsy festői stílusa, és és szellemiségében is idegen tőle, ahogy a kor más ismert magyar festőitől is, így feltehetően külföldi művész alkotása.
„Nem tudom elképzelni, hogy ennyire közvetlenül, propagandisztikusan negatív sugalmazású képek készültek volna Magyarországon” – jegyezte meg, hozzátéve: a vérvád körüli hisztériára már az 1880-as években sem volt fogékony a műveltebb közönség, és komoly művészek sem foglalkoztak a témával, „főleg nem Munkácsy, aki Párizsban élt”.
Bellák Gábor nem tartotta meggyőzőnek a Végvári Zsófia által Munkácsy szerzősége mellett felhozott érveket sem, hiszen a magyar mesteren kívül számos korabeli alkotó is festett Krisztus-képeket zsidó mellékalakokkal, ahogy a festékanalízis is csak a keletkezés időszakáról mond valamit. A Nemzeti Galéria főmuzeológusa elárulta: azok a Munkácsy-kutatók, akikkel beszélt a képről, szintén teljes biztonsággal állítják, hogy a Vérvád nem a magyar festőtől származik.
Molnos Péter művészettörténész úgy véli, a mű inkább egy Európában kevéssé ismert, jó kezű, akadémikus stílusban alkotó orosz festő munkája lehet. (Index.hu/MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.