Változások kora a Tháliában

A szerző felvételeElső hallásra talán hihetetlennek tűnik, de a kassai Thália Színház jelenleg kollektív szerződés, illetve szakszervezet nélkül működik. A fenntartóval, azaz a Kassai Kerületi Önkormányzattal szembeni érdekérvényesítés így különösen nehéz, ám a sorsukba beletörődött színészek a „járni jár, de nem jut” mondás alapján lemondanak a gyakorlatban kigazdálkodhatatlan, azaz csak papíron létező jogaikról.

Idén két új taggal bővült a társulat: Jakubecz Lászlóval, a pozsonyi színművészeti egyetem friss végzősével, illetve Kerekes Évával, aki Ophélia szerepében mutatkozik be az évadnyitó Hamlet-előadásban. Ugyanitt debütál Kristóf Roland, a kassai ipari negyedikes tanulója, aki szavalóként tűnt fel, és akinek már érettségi előtt bizalmat szavazott a színház vezetése. A tavalyi évad végén távozott Kassáról Gál Tamás, Kiss Szilvia pedig a napokban anyai örömök elé néz, azaz csak jogilag lesz tagja a társulatnak.

A meghirdetett műsor (eddig) nem változott. A „nagyszínpadon” október közepén a Hamlet kerül színre Beke Sándor rendezésében és Petrik Szilárd főszereplésével, ezt követi a Tündérlaki lányok, majd Dobos László Földönfutók című regényének színpadi változata. Az évadot egy könnyedebb, Dankó Pista életéről szóló zenés darabbal zárják. A stúdiószínpadon Egressy Zoltán Madách házaspárról írt művének lesz ősbemutatója, és Gogol Egy őrült naplóját is színre viszik. A gyerekek pedig Arany János Rózsa és Ibolya című művét Gyüre Lajos átdolgozásában, illetve a rendező, Badin Ádám színpadra alkalmazásában láthatják.

Kolár Péter igazgató a társulati ülésen elmondta, hogy az ősz folyamán ünnepi estet rendeznek a színház megalakulásának 35. évfordulója alkalmából, és addigra elkészül egy multimédiás CD, amelyen néhány előadásrészlet is látható lesz. Az évadnyitón természetesen az anyagi jellegű gondokról is szó esett, ám mivel a színház sanyarú gazdasági helyzetével többször foglalkoztunk, és a közeljövőben is foglalkozni szándékozunk, most legyen elég annyi, hogy a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatása nélkül a Thália már rég bedobta volna a törölközőt, stílusosabban mondva: leeresztette volna a függönyt. A beadott 41 pályázat közül csak az említett kettő hozott a konyhára.

Beke Sándor művészeti vezető nem mondott újat azzal, hogy takarékoskodni kell, méghozzá úgy, hogy a nélkülözés ne menjen a művészi színvonal rovására. Beke fontosnak tartja, hogy a Tháliának felismerhető stílusa, saját arculata legyen, és teret kíván adni a szlovákiai magyar, illetve a felvidéki gyökerű szerzőknek. Már az idei évad is ennek a jegyében telik Kassán.

Az egri színház volt igazgatója egy érdekes ötlettel is előállt, amelyet egyébként a határ túloldalán egyszer már sikerült megvalósítania. A Thália emelt árú bérletet hirdet jómódú magyarországi vállalkozók számára, akik az előadások után exkluzív parti keretében találkozhatnak szlovákiai kollégákkal, sőt vállalkozásukat is bemutathatják Kassán. A páholybérletnek már felelőse is van Ládi Erika személyében, aki szerint már jó néhány Eger környéki üzletember jelezte, hogy érdekelné a mecénás-szerep, és kész kifizetni hat-, nyolc-, illetve tízezer koronát egy négy előadásra szóló bérletért. A magyarországi szervező igyekszik felkutatni a Kassáról messzebbre elszármazottakat is, akik egy-egy rászoruló szlovákiai magyar családnak ajánlhatják fel az exkluzív bérleteket, mivel a földrajzi távolság miatt csak jelképesen lehetnek jelen a nézőtéren.

Az évadnyitó ülésen egy másik egri vendég is érdekes bejelentést tett. Egres Béla színházi szakíró alapított egy díjat, amelyet a nézők szavazatai alapján évente két alkalommal kap meg a Gárdonyi Géza Színház egy-egy színésznője, színésze és rendezője. A Napsugár-díjat valószínűleg Kassán is örömmel fogadnák, hiszen a művészek számára nagyon fontos a közönség viszszajelzése.

Egy újabb „úttörő jellegű” kezdeményezés, és még mindig csak az ülés felénél tartunk. Van Magyarországon egy utazási iroda, amely kétnapos kirándulásokat szervez Kassára és környékére. Ha esténként színházba mehetnének a kirándulók, az nem csak nekik, a színháznak is jót tenne. Egyébként sem árt egy kicsit láttatnia magát a kassai társulatnak, ezért szervezik az említett „házi” fesztivált, és ezért a magyarországi Hír TV-vel való együttműködés is.

Az igazgató által kilátásba helyezett majdnem vadonatúj autóbuszról most csak annyit, hogy fontos dologról van szó, mivel a kassai színészek életük nagy részét a buszban töltik, és információink szerint ott születnek a legfontosabb döntések, illetve ott zajlanak az informális társulati ülések is.