Váljak? jeligére: „15 éve gyűrjük egymást a férjemmel. Két gyerekünk van, mindketten rajongunk értük. Rengeteget veszekedünk, sőt verekedünk is a férjemmel. Már megcsaltuk egymást, amit be is vallottunk, sőt ki is kiabáltuk mindenkinek, akinek lehetett... Én nem beszélek az ő szüleivel, ő sem az enyéimmel. Nem tudom, hogy mit csináljak. Elváljak vagy sem? Anyám azt mondta, hogy rossz a rosszal, de nélküle még rosszabb is lehet. Kérem, adjon tanácsot.”
Válással nem lehet játszadozni
Levelét olvasva Kavafisz Barbárokra várva című verse jutott az eszembe. A versben Róma várja a barbárok invázióját, és a császár, a szenátorok, a konzulok összegyűlnek a városkapuknál, hogy fogadják őket. A városban majdnem megáll az élet, mert ha egyszer itt lesznek a barbárok, úgyis minden más lesz, és akkor történik valami:
„De miért egyszerre ez a zűrzavar, ez a / felbolydulás? (Milyen sötét lett minden arc!) / Miért néptelenednek el az utcák és terek, / s miért siet ki-ki otthonába komoran? / Mert éj lett, és a barbárok nem jöttek el. / S futárok érkeztek a limesek felől, / Jelentve, hogy barbárok többé nincsenek. / S most – vajon barbárok nélkül mi lesz velünk? / Ők mégiscsak megoldás voltak valahogy...”
Asszonyom, számomra úgy tűnik, hogy bármennyire kellemetlen is Önnek a válás megoldatlan dilemmája, 15 éve mégis jó megoldásként funkcionál. Ha nehezebben bírná az elkövetkező 15 évet férjével, akkor keressen fel egy pszichológust.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2012. 08.19.
Brooklyn, 2006. december
2012. 08.19.
Fogyasztói hiszekegy
2012. 08.19.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.