Ütközéspont

# Egyetlen nap alatt megváltozik az ember élete. Elég egy váratlan esemény, és megfordul az egész világ. Nem lehet rá felkészülni. Nem lehetünk elég óvatosak. Elég körültekintőek. És amikor megtörténik, nem tehetünk semmit. Az események sodrásába kerülünk, és csak reménykedhetünk, hogy a dolgok nem végzetesen és véglegesen vesznek rossz irányt.

Egy reggeli koccanás során két ember élete fonódik össze. Mindketten a bíróságra sietnek, de egészen más oknál fogva. Az egyik lecsúszott, fekete, alkoholista, és éppen romokban heverő házasságát igyekszik rendbe hozni. A másik fehér, menő ügyvédi iroda menő ügyvédje, aki egy sorsdöntő céges ügy perdöntő bizonyítékát viszi a táskájában. Mindketten sietnek, de az ügyvéd még jobban. Rövid terepszemle után Legközelebb több szerencsét! felkiáltással elhajt a baleset helyéről, magára hagyva sorstársát. Csakhogy a helyszínen felejtett perirat nélkül hiába rohan a bíróságra, az éppolyan, mintha el se menne. Miközben estig kap haladékot a papírok visszaszerzésére, fekete hősünk végzetesen elkésik, elveszti saját perét, és a nála maradt sorsdöntő papírok egy szemeteskukában landolnak. Mialatt mindketten életük legszörnyűbb napját élik, egyiknek látszólag még van esélye, csakhogy az a másikon múlik. Az ex-alkoholista apa pedig bepöccen a sorozatos igazságtalanságoktól és inkább holtan, semmint élve szeretné látni az ügyvédet. Miközben a két elborult agyú férfi egymást – és környezetét – nyírja, telik az idő és egyre jobban elszakadnak a társadalomtól és annak normáitól. Az eredeti célok pedig egyre elérhetetlenebb messzeségbe kerülnek.

A sors kiszámíthatatlan, kíméletlen és igazságtalan. Örökigazságok és közhelyek fogalmazódnak meg két különböző sorsú férfi életében. Az ütközéspont után elszabadul a kordában tartott kiszámíthatóság, és a két ember kiszolgáltatottabbá válik, mint valaha. Pedig mindketten csak megfelelni akarnak az elvárásoknak: az ügyvéd főnökének – aki egyben az apósa – a fekete pedig a családjának – feleségének, gyerekeinek. Mások számára nem sok, nekik a minden.

Az Ütközéspont kiválóan érzékelteti, hogy társadalmi rangtól, megítéléstől függetlenül mindenki ugyanolyan halandó. Lehet, hogy más szintűek a problémák, de ugyanúgy élet(ek)et változtatnak meg. Közömbös, hogy ki a gazdag, ki a szegény (bár azért a sztereotípia működik és a fekete a lecsúszott), mindenki sebezhető.

Miközben a két férfi folyamatosan egymást hajszolja, kerülgeti, tulajdonképpen csak telefonon érintkeznek és a záró jelenetet leszámítva nem találkoznak. A párhuzamos vágással kiválóan látjuk, hogy egyikük-másikuk milyen mélyre süllyedt a belső válságban, és mi mindenre nem képes a megoldásért. Csalás, hazugság, erőszak – az eszközök mellékesek. A túlélés, a menekülés ösztöne mindenek felett áll. Az érdekek, de sokkal inkább az ösztönök irányítják tetteinket. A humánum pedig csak a végső összeomlás és a nagy felismerés után kerül előtérbe. De akkor már vagy késő, vagy mindegy.

Az Ütközéspont így is társadalomkritika. A tanulság pedig mindenkinek más és más. De van. És ha az életünk a sors szeszélyeként rossz irányba terelődik, csak azt kívánhatom: legközelebb több szerencsét! A többi rajtunk múlik. (Mozinet)

Ütközéspont (Changing Lanes), színes, amerikai film, 99 perc, Rendezte: Roger Michell, Szereplők: Ben Affleck, Samuel L. Jackson, Amanda Peet, Kim Staunton, Richard Jenkins, Sidney Pollack, Toni Collette, William Hurt