"Ugyanúgy izgat a zene, mint régen" - 70. születésnapját ünnepli Presser Gábor

Presser Gábor gazdag pályájáról mesélt az MTI-nek, s mint fogalmazott, a zene ugyanúgy izgatja, mint régen.

A Bartók Béla konziba jártam, ahol a délutáni és esti zeneórák kegyetlenül kemények voltak. Nem csak a klasszikus zene érdekelt, a szünetekben hallás után játszottuk a Beatleseket. Évfolyamtársam volt Mihály Tamás, akit 1967-ben elhívtak az Omegába basszusgitárosnak. A legtöbb zenekar akkor még angolul énekelt, de az Omegában volt érdeklődés a magyar számokra és Misin keresztül én is odakerültem – idézte fel a billentyűs, énekes.

Az első Omegának írt Presser-dal, a Nem új a Nap alatt semmi 1967-ben jelent meg kislemezen; szövegíróként S. Nagy István volt feltüntetve. A zenész megjegyezte, hogy már előtte írt számokat az Omegának Verebes István szövegeivel, de ezeket a Sanzonbizottság nem engedélyezte, társszerzőként szükség volt egy bejáratott névre. Később a zenekarvezető, dobos Laux József felesége, Adamis Anna lett a zenekar szövegírója.

Az Omegában Presser Somló Tamást váltotta, de csak néhányszor játszottak együtt. Ott volt az 1968-as angliai turnén, és zeneszerzőként jegyzett szinte valamennyi Omega-dalt az első három lemezen (Trombitás Frédi...; 10 000 lépés; Éjszakai országút). De 1971-ben kilépett, és alapító tagja lett a Locomotiv GT-nek. Ide csatlakozott 1973-ban Somló Tamás (ének, basszusgitár, szaxofon), s ugyanabban az évben jelent meg a Bummm! című lemez.

„Óriási hatással volt rám az az angliai hullám, ami a Beatlest követte: a Cream, a Jethro Tull, a Led Zeppelin, a Traffic popdalok helyett a hangszeres zenére helyezte a hangsúlyt. Én is ennek lettem a rabja, ezért mentem az LGT-be” – fejtette ki.

Az LGT (amelynek 1977-re kialakult végső felállásában Karácsony János gitározott és énekelt, Solti János pedig dobolt) máig érezhető hatást gyakorolt a magyar rockzenére. A csapat supergroupként indult, háromszor átalakult, 1992-ben elbúcsúzott, később visszatért, 2002-ig 14 stúdióalbumot és számos más lemezt készített. Utoljára 2013-ban Alsóörsön léptek fel, Somló Tamás 2016-ban elhunyt, akárcsak Laux József.

„Nem lesz többé LGT, de nem telik el nap, hogy a zenekar ne jutna eszembe, folyamatosan bennem él. Nagyon hosszú és mély periódus volt ez az életemben” – fogalmazott Presser Gábor. Hozzátette: nincsenek kedvenc LGT-lemezei, de a zenekar utolsó néhány évében, koncertekre készülve az volt a zenekari közmegállapodás, hogy a Bummm! mellett a dupla Loksi-lemez (1980) volt a két csúcspont.

Az 1977-ben megjelent első Zorán-albummal és a Zene (Mindenki másképp csinálja) című lemezzel kezdődött Presser Gábor zeneszerzői együttműködése Sztevanovity Dusán szövegíróval, amely a mai napig tart. Az LGT mellett olyan előadók számára írtak dalokat, mint Katona Klári vagy Zorán, közös munkájuk a 30 évvel ezelőtt a Vígszínházban bemutatott zenés darab, A padlás is.

„Kezdetben sokat dolgoztunk a zongora mellett, lejátszottam a dalokat, Dusán írt rá, közben beszélgettünk. Később külön-külön otthon dolgoztunk, és amikor találkoztunk, már csak kisimítottuk a dolgokat. Manapság a legtöbbször az történik, hogy Dusán ad témánként három-négy dalra elegendő szövegvázlatot, és én ebből összerakosgatom a végeredményt. A legfrissebbel, amely Rúzsa Magdinak készül, a napokban végeztünk” – tette hozzá.

Presser Gábor kerek 40 éve a Vígszínház zenei vezetője. Első színpadi műve az 1973-ban bemutatott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról volt. A padlásnak a számítások szerint 2019-ben lesz az ezredik előadása, és nincs Magyarországon kőszínház, ahol ne játszották volna.

„Dusánnal anno öt napra elmentünk a zsennyei alkotóházba, hogy befejezzünk egy Zorán-lemezt, de ő előállt a tévés mesesorozatnak szánt A padlás szinopszisával. Így aztán nekiláttunk ennek is, a Nem szólnak a csillagokat rögtön meg is írtuk ott, aztán bevittük az elkészült vázlatokat a Vígszínházba” – mesélte.

Honlapja szerint a színpadi műveken kívül 585 dalt írt eddig. „Nem írok megrendelésre. A zeneszerzés számomra tanulás, a zongoránál ülni a legjobb vigasz, nekem mindenre megoldás. Lenyűgöz a dal mint keret: három percben összehozni egy világot nehéz és ellenőrizhető műfaj.”

Szólóelőadóként a nyolcvanas évek eleje óta dolgozik, a legutóbbi ilyen munkája 2015-ben jelent meg Szerenád helyett címmel. Sokszor aggatták rá a melankolikus jelzőt, hogy többnyire szomorkás dalokat énekel, de ő másként látja. „Koncertjeimen a közönség sokat nevet, dalaimban szerintem sokkal több az irónia, mint a melankólia, éppen ettől működnek.”

Elmondta, örül, amikor különböző fiatal zenekarok feldolgozzák egy-egy dalát, de nem vonzza, hogy írjon is nekik újakat. „Maguknak kell megformálniuk saját arculatukat”.

Tíz éve a Sziget fesztiválon Presser Gábor ötletére indult útjára a magyar dal napja. Az országos rendezvény pénzforrás hiányában 2015-ben megszűnt, azóta csendesen kimúlt. „Fáj, ami történt a magyar dal napjával, nekem ez kudarc, és sajnos továbbra sem látom, hogy a magyar zene igazi megbecsülést kapna a médiától. De még nem adtam fel a magyar dal napjának ügyét.”

A művész október 7-én az 1507. koncertjét adja, a Papp László Budapest Sportarénában.

„Ezt egy szakmai-baráti belső kör számolta így ki, azokat a koncerteket nem vettük bele, amelyeken a közreműködésem nem volt jelentős. Húsz–harminc muzsikus és előadó vendégem lesz az októberi esten, de még nem mondanék neveket. Nem 70. születésnapi koncert lesz, ha már én nem teszem, másokkal se ünnepeltetném magam” – mondta végül Presser Gábor. (MTI)