Tovább tart a musicalőrület Prágában

<p>Vitathatatlan, hogy Prága színházi életének „legtöbbet foglalkoztatott” műfaja a musical. Alig telik el olyan hónap, hogy az egyre inkább szaporodó zenés színházak ne mutatnának be új darabot.</p>

Közöttük is kiemelt helyet foglal el a közelmúltban bemutatott két új cseh és egy amerikai musical.

A Ta Fantastika Színház évente több új musicalbemutatót is tart, s Michal Pavlíček mellett, akinek három musicaljét is játssza a teátrum (Excalibur, Dorian Gray arcképe, A kaméliás hölgy) felsorakozott a musicalszerzőként most debütáló Václav Noid Bárta, aki feleségét, Lucie Bílát lepte meg a Němcová című darabbal. Ha Němcová élne, valószínűleg rockcsillag lenne – írja a műsorfüzetben az előadás rendezője, Jiří Pokorný, aki nem hagyományos, operettmázzal bevont, szirupos amerikai löttyöt tálalt elénk, hanem sokkal inkább a rockopera jegyeit magán viselő, három és fél órás balladisztikus hangvételű előadást, amelyből egy rendkívüli popcsillag tolmácsolásában egy rendkívüli sorsot ismerhetünk meg.

Božena Němcová (1820–1862) a cseh irodalom egyik emblematikus figurája, akinek az élete közel sem volt fenékig tejfel, s akiről ma nyugodtan állíthatnák feministák, hogy az emancipáció korabeli csehországi élharcosa volt. Már születése körülményei sem tisztázottak, ugyanis szerelemgyerek volt, s ereiben nemesi vér is csordogált. Házassága Josef Němeccel, aki igen művelt férfinak számított, korántsem volt problémamentes. Imádott fia halála után, 1853-ban írta meg a Nagyanyót, generációk letehetetlen könyvét, amelyet az elmúlt alig másfél évszázad alatt huszonkét nyelvre fordítottak le.

Jiří Pokorný látomásos előadása, amely fordított időrendi sorrendben, visszafelé pörgeti az idő kerekét, nem kizárólag az életrajzi adatokra épít, hanem egy kivételes sorsú nőnek a lelki világát, gondolkodási és érzelmi mechanizmusát próbálja feltárni. Lucie Bílát sokszor láttuk már őrületes energiákat mozgósítani, de még soha nem forrt egybe annyira egy-egy szereppel, mint most. Nyugodtan kijelenthetné magáról, hogy: „Němcová én vagyok”. De ő Carmen is, az andalúz cigánylány, akit annak idején Prosper Mérimée teremtett meg, majd Bizet operája után Frank Wildhorn álmodott musicalszínpadra. Wilhorn, az amerikaiak Karel Svobodája a Jekyll és Hyde című darabjával tette le a névjegyét ebben a műfajban, s amíg Budapesten Rudolf trónörökössel hódít, a prágai Karlín Színházban egy klasszikus modernizálásával próbálkozik.

Azt mondják, kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni, mégis erre tesz kísérletet Mirjam és Daniel Landa azzal, hogy a tavaly bemutatott Kvaska című, nagy közönségsikerrel játszott zenés filmjüket színpadra adaptálták. A filmbe annak idején Mirjam Landa saját tapasztalatait és kalandjait építette be, ugyanis a történet egy színházi próbafolyamat során játszódik. Egy börtönből megszökött fiatalember jelentkezik a Kalich Színház új musicaljének a szerepválogatójára, s némi szerencsével és rafinériával be is kerül a stábba. Sőt, még a musical sztárjának, a neves musicalsztárnak, Karin Lippertnek a kegyeibe és ölébe is beférkőzik. A bemutató előtti napon derül ki, hogy ki is ő voltaképpen, de a pénz ezúttal is mindenek feletti, és diktál, a bemutató nem maradhat el. Nagyjából a Vágy (Touha) címre keresztelt színpadi változat is hű marad az eredeti történethez, s a szereplők jelentős része is átsétál a filmvászonról a színpadra, csak valahogy a film karcos társadalomrajza nem vánszorog át, s egy igencsak felhígított amerikai musicalsztorit kapunk egy-két új Landa-slágerrel megfűszerezve. Amíg a film egy színház a színházban szituációt imitál, s belakja a Kalich Színházat, a musicalváltozat megreked a parányi színpadon, s a zsúfoltság nem tesz jót a történetmesélésnek, s mindössze egy-két mellékszereplő (Radka Fišarová, Martin Pešek) kap egy-egy jutalomjátéknyi falatot. A közönség persze így is hálás, hiszen olyan sztárokat láthat testközelből, mint Lucie Vondráčková, Jiří Korn, ifj. Rudolf Hrušinský vagy Roman Pomajbo.

A Kalich Színház a nagy sikerre való tekintettel felújította régebbi sikerdarabjait is, így a közönség ismét láthatja Daniel Landa két kultikus musicaljét, a Patkányfogót (Krysař) és a Titkot, valamint Ledecký Hamletjét is.

A cseh fővárosban közben már készülnek az új előadások is. A Kalichban tavasszal mutatják be Ondřej Soukup és Gábina Osvaldová Robin Hood történetét megelevenítő zenedarabját, a Broadway Színház pedig Michal David és Josef Bohouš új musicaljét, a Mona Lisát készíti elő, amelynek rendezője Jozef Bednárik lesz. A Hybernia Színház Švejk történetét eleveníti meg, szintén zenés változatban, s eljut Prágába az Uherské Hradiště-i Színházban most bemutatott Adela még nem vacsorázott című klasszikus filmparódiából készült musicalje is. (Juhász Dósa János)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?