Tőlük kellett búcsúznunk ebben az évben

Az év elején halt meg Sas József humorista. A Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója, színész és rendező a hagyományos kabaré műfajának egyik utolsó képviselője volt, szellemes poénjaiért kedvelhettük.

Az elmúlt évtizedek magyar színjátszásának egyik meghatározó alakja, Börcsök Enikő hagyott itt bennünket január végén. A Jászai Mari-díjas színművész nevéhez közel száz színházi előadás és két tucat film-, illetve televíziós alakítás kötődik. Kiemelkedőt nyújtott Szabó István Édes Emma, drága Böbe, Az ajtó, valamint Zárójelentés című filmjében.

Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros márciusban hunyt el. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként” emlegették. Igazi népművelőként járta az ország településeit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészetéből előadás-sorozatot szerkesztett. Sebők János írt róla könyvet A daltulajdonos címmel.

Tavasszal következő óriási veszteség érte a magyar színjátszást: Törőcsik Marit nyolcvanhat évesen, hosszas betegség után érte a halál. Fábri Zoltán Körhinta című alkotásában nyújtott főszerepével vált ismertté. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. 1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. Férje, Maár Gyula számára írta a Déryné, hol van? című filmet, mellyel 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. Színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta.

Idén hunyt el Lloyd Price, a rock and roll korai sztárja is. Nyolcvannyolc éves volt az énekes-dalszerző, leghíresebb dalai közé tartoznak az olyan gyors tempójú számok, mint a Personality, a Lawdy Miss Clawdy vagy az erőszakos szövege miatt sok vitát kiváltó Stagger Lee.

Májusban itt hagyott bennünket Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, a szlovákiai magyar irodalom és a magyar irodalmi élet kiemelkedő alkotója, kultúrszervező. Színes és hosszú alkotói pályája a kezdetektől teret adott nemcsak minden műnemnek, a lírától a prózán át a drámáig, hanem szinte minden műfajnak, a szépirodalom mellett a publicisztikának is. Egyes monográfiák, kézikönyvek szerint a (cseh)szlovákiai magyar irodalom legolvasottabb alkotói közé tartozik.

Szintén május végén halt meg Jankovics Marcell, pár hónappal nyolcvanadik születésnapját megelőzően. Kézjegye nemcsak negyven évvel ezelőtt volt formabontó, művei ma is újszerűen hatnak. A János vitéz volt Jankovics első nagyfilmje, melynek képi világát az 1968-as Sárga tengeralattjáró inspirálta. A hippikorszak grafikája az elkövetkező évtizedek munkáján is érződik. Jankovics két legnagyobb művét, a János vitézt és a Fehérlófiát tavaly digitalizálták. Nagy tervét, hogy elkészíthesse a Toldi egész estés változatát, már nem tudta megvalósítani. Sisyphus című rövidfilmjét a hetvenes években Oscarra jelölték, három évvel később Cannes-ban a Küzdők című rövidfilmje Arany Pálmát nyert. Az ember tragédiájának adaptációján több mint húsz éven át dolgozott.

Ráday Mihály Kossuth-díjas film- operatőr, rendező, tévés szerkesztő, számos műemlékvédelemmel foglalkozó könyv szerzője, tévéműsorok készítője szintén hetvenkilenc éves korában hagyott itt bennünket. Ő volt az első televíziós Magyarországon, aki közérthetően, az átlagemberek figyelmét felkeltve mutatott rá épített örökségünk védelmének fontosságára.

Fónod Zoltán irodalomtörténész, publicista júliusban távozott közülünk. A Comenius Egyetem Bölcsészkara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egykori vezetője, a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának oszlopos tagja volt. Egyetemi tanárként a magyar irodalomtörténet elkötelezett oktatásával egy egész magyar szakos tanári nemzedék szellemiségét meghatározta. Monográfiában dolgozta fel Fábry Zoltán munkásságát, ő a szerkesztője a tizenkét kötetes Fábry-életműsorozatnak, megírta a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom történetét.

Nyolcvanegy évesen elhunyt Milan Lasica. A színpadon esett össze, az utolsó zaj, amit életében hallott, a közönség tapsa volt. Milan Lasica nevéhez fűződik a Štúdio L+S. Lasica és Satinský humorában ott bujkált a társadalomkritika, a paradoxonok, az emberi ostobaságra való rácsodálkozás, a körülmények áldozatává váló tehetetlen polgár vesszőfutása, a felesleges viszályok és a közösségi szolidaritás ordító hiánya. A szocialista hatalmat, az eszement törvényeket és előírásokat is rendszeresen kipellengérezték. Gyerekkori barátjával és későbbi állandó alkotótársával, Július Satinskýval, illetve Jaro Filip zeneszerzővel hárman készítették el 1981-ben a legendás Bolo nás jedenásť (Tizenegyen voltunk) című albumot. Milan Lasica játszott egy csomó filmben is, írt forgatókönyveket, énekelte saját dalszövegeit, szerkesztett és vezetett műsorokat, és gyakran állt nemes ügyek mellé. Neve a minőség garanciája volt, vonzotta a nézőket.

Meghalt Charlie Watts, a Rolling Stones dobosa is idén. Augusztus elején derült ki, hogy a zenész gyengélkedik, amikor közölte, hogy orvosai tanácsára nem vesz részt a zenekar közelgő amerikai turnéján.

A francia mozi kultikus alakjával lett szegényebb a művészvilág, mikor szeptemberben meghalt Jean-Paul Belmondo. Kereken száz filmben játszott és több mint 40 színházi szerepben volt látható. Filmes pályafutásának kezdete a francia új hullám kibontakozásával esett egybe, Belmondo azonban egy idő után hátat fordított az új hullámnak, Olaszországba ment, ahol Sophia Loren oldalán játszott az Egy asszony meg a lánya című Vittorio de Sica-filmben. A hatvanas évek második felétől egyre több közönségfilmben szerepelt. Testfelépítését, sportolói múltját, nem utolsósorban sokoldalú tehetségét kamatoztatta ezekben az akciókban bővelkedő, többnyire humoros filmekben, amelyekben a legveszélyesebb mutatványokat is kaszkadőr nélkül hajtotta végre. Olyan színésznőkkel játszott együtt a filmvásznon, mint Claudia Cardinale, Gina Lollobrigida, Brigitte Bardot és Jeanne Moreau, és olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint François Truffaut, Louis Malle vagy Claude Sautet. Utolsó alakítását a 2008-ban bemutatott Egy ember és kutyája című filmben láthatták a mozirajongók.

Gyurkovics Mihály, a kassai Thália Színház egyik alapítója és meghatározó színésze kilencvenöt éves korában hunyt el. 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től pedig a kassai társulat tagja lett. Számos hangjátékban is szerepelt. A kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján 1993-ban életműdíjat kapott, 1997-ben pedig a szlovák Irodalmi Alap életműdíjával tüntették ki.

Edita Gruberovától is búcsúztunk idén, akit az operavilág koloratúra királynőjeként emlegettek. Azt követően, hogy 1970-ben Bécsben az Éj királynőjeként mutatkozott be 24 évesen Mozart A varázsfuvola című operájában, a világ legnevesebb operaházainak színpadán szerepelt. Rövid időn belül a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a New York-i Metropolitan Operában debütálhatott, majd a berlini, a müncheni, a genfi, a zürichi és a firenzei közönség is megismerhette páratlan hangját. A Bécsi Állami Operaházban hétszázszor lépett fel különböző operaszerepekben és gálaműsorokban. Számtalan hangfelvételt készített, leginkább az elmúlt években teljes operákból és bel canto operákból.

Hetvenhat évesen elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő. A Vígszínház társulatának tagja volt, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan magyar filmben szerepelt. Visszafogott, tiszta női alakokat testesített meg a magyar irodalom gyöngyszemeinek filmváltozataiban. Törékeny szépségével, igéző bájával életre szóló rokonszenvet váltott ki, és erős érzelmi kötődést alakított ki a közönségével. Ő volt Zsuzsika a Pillangóból, Rozáli A fekete városból és Vicuska az Egri csillagokból.

Oszter Sándor hetvenhárom évesen halt meg. Sokoldalú színész volt, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt hitelesen formált meg. Számos filmben is játszott, hírnevét a Magyar Televízió 12 részes Rózsa Sándor-sorozatának címszerepe alapozta meg. Markánsan férfias hangját a szinkronstúdióban is kamatoztatta.

A szlovák Paul McCartney-ként emlegették Miroslav Žbirkát, aki novemberben hagyott itt bennünket. Zenekarát, a Modust 1976-ban alapította Ján Lehotskýval és Marika Gombitovával, az Úsmev című dallal megnyerték a Pozsonyi Lírát. Később Laco Lučenič gitárossal megalapította a Limit együttest, amely szólópályája alatt is kísérőzenekara volt. Ő volt az első szlovák előadó, akinek sikerült legyőznie Karel Gottot azzal, hogy Csehszlovákia legnépszerűbb énekese lett 1982-ben. Egy évvel előtte Marika Gombitovával főszerepet játszott egy kultikussá vált tévés musicalben (Neberte nám princeznú), amelynek zenéjét Dežo Ursiny írta. A rendszerváltás után könnyűzenei tévéműsort is vezetett, amelyben külföldi lemezeket mutatott be a szlovákiai fiataloknak.

Nem sokkal ezt követően a magyar zenei világ is elveszített egy pótolhatatlan egyéniséget a legendás Omega frontembere, Kóbor János személyében. Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban. Magyarországon az Illéssel vetekedve a legnépszerűbb beategyüttesnek számított a zenekar. 1969-ben jelent meg 10 000 lépés című albumuk, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon. Kóbor János 2010-ben szólólemezt adott ki, egy 17 tételes rapszódiát.

Újváry László személyében eltávozott a lévai kultúrélet meghatározó alakja. Kultúraszervező, pedagógus és iskolaigazgató, népművelő, közösségszervező, rendező, a regionális színjátszás mozgatórugója volt. A Reviczky Társulás egyik alapító tagja és tiszteletbeli elnöke, a Cse- madok egyik alapító tagja 92 évesen halt meg, rendkívül gazdag életpályát hagyva maga után. A Juhász Gyula Irodalmi Színpad és a Bárka Színpad is a nevéhez fűződik. Több mint ötven színdarabot és irodalmi színpadi műsort rendezett.

Karácsonyt követően pedig meghalt Damu Roland színész. Számos színházi előadásban szerepelt, leghíresebb sorozatszerepe a Jóban- rosszban című napi sorozatban Várnagy Előd karaktere volt. Szexuális bántalmazás miatt 2012-ben börtönbüntetésre ítélték. Koronavírus-fertőzésben halt meg.