Tíz év a magyarság szolgálatában

# A magyarság műholdas televíziója 1992. december 24-én, a pápai áldással kezdte meg adását, többesztendei kemény, együttes munka, szakmai igényesség teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az UNESCO 1999-ben a Duna Televíziónak ítélhesse „a világ legjobb kulturális televíziójának” járó Camera-díjat. A magyar médiavilágban eddig páratlan nemzetközi elismerés igazolja azt az értékközpontú, minőségelvű televíziózást, amelyet a Duna Televízió születése óta igyekszik megvalósítani. Azért jött létre, hogy szellemi hidat építsen az anyaországban és a határon túl élő magyarság között, igényes műsoraival az időtálló kulturális értékek közvetítésén túl feladatának tekinti a magyar kisebbségek identitásának és anyanyelvének megőrzését, hiteles tájékoztatását.

Az eltelt évek alatt a minőség lett a Duna Televízió tradíciója.

Az UNESCO-díj mellett számos hazai és nemzetközi fesztivál-, filmszemle-díjjal jutalmazták a csatorna különböző produkcióit. ĺgy – csak néhány példát kiragadva – 1996-ban a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Aranypálma Díját Iványi Marcell kapta a Szél című rövidfilmjéért, 1996-ban a Magyar Filmszemle rendezői díját A KGB alkonya című alkotásért Tóth Tamás nyerte el, 1999-ben Európa-díjat kapott Cselényi László sorozata, a Minoritates Mundi; 2000-ben a Magyar Filmszemle elsőfilmes díját Mundruczó Kornél (Nincsen nekem vágyam semmi), rendezői díját Szekeres Csaba (Rom és virág) nyerte, 2001-ben Durst György, a Duna M?hely vezet#je lett az év producere, valamint az UNESCO Fellini-díjjal jutalmazta Macskássy Kati Igaz, ami igaz... című dokumentumfilmjét. Cannes-ban idén is született magyar győzelem: Mészáros Péter Eső után című filmjét – melynek egyik producere Durst György,a Duna Műhely vezetője volt – ítélte legjobbnak a Martin Scorsese vezette zsűri a rövidfilmek versenyében.

1991 júliusában a média üzletág vezető képviselői összegyűltek a belgiumi Bruges-ben az Audiovizuális Eureka égisze alatt, hogy kidolgozzák azt a rendszert, amelynek keretében a műsorszolgáltatók támogatják az egyesülő Európát. Ekkor jött létre a Bruges Group, az Európai Transznacionális Közszolgálati Televíziós Csatornák Szövetsége, amelynek a Duna Televízió is tevékeny tagja. A Bruges Group idén októberben Budapesten rendezte soros konferenciáját, amelynek házigazdája a Duna Televízió volt.

A rangos szakmai elismerés igazolja a Duna Televízió kulturális törekvéseit, elkötelezettségét a magyar és egyetemes szellemi értékek iránt. Műsorait elsősorban mégis a nézők minősítik nap mint nap – négy kontinens több mint 50 országában.

A filmszerkesztőség programja az elmúlt 10 évben markánssá vált, könnyen azonosítható általa a Duna TV műsora. Ezeket a vonásokat – összhangban egy közszolgálati televízió feladataival – nyíltan vállalja. Preferenciái kulturálisan, időben és térben nagyon széles körből kerülnek ki, tehát a Duna Televízióban olyan filmek is műsorba kerülnek, amelyek máshol nem láthatók.

Mindenekelőtt a saját valóságunkról kíván szólni: bemutatják az elmúlt évtizedek és napjaink magyar filmjeit (például a Görbe tükörben a 60-as évek sorozat; az ĺgy jöttünk-sorozat, a Filmszemle- és a Mediawave-sorozatok, Jancsó-sorozat, Gothár-sorozat, Sára Sándor-sorozat).

Bemutatja a szomszédos országok, a Kárpát-medence népeinek filmjeit (Román filmjelenlét sorozat, Kusturica-sorozat, Új lengyel film sorozat, Peresztrojka után sorozat).

Műsorra tűzi Európa kisebb és nagyobb nemzeteinek alkotásait (Bo Wiederberg-sorozat).

Kitekint a távoli földrészek ritkán látható alkotásaira (Az Olimpia földjén, Japán-est). Műsorai felölelik az egyetemes kultúra részévé vált filmtörténet és a szórakoztató műfajok legszínvonalasabb alkotásait (Hollywood fekete-fehérben, Csengetett, Mylord? Poirot, Leonardo).

Az embert a maga teljes valóságában megjelenítő, humánus hangvételű alkotásokat tűz műsorra (Szekeres Csaba–Vizi Mária: Rom és virág, Almási Tamás: Szerelem első hallásra, Makó Andrea: A Jánó testvérek). Előnyben részesíti azokat a dokumentumfimeket, amelyek témájukat alázattal közelítik meg, és a tárgyuk iránti elfogulatlansággal készülnek (Szekeres Csaba–Vizi Mária: Négy évszak a halak szigetén, Örző (Kurucz Sándor), Lépcsők (Gyarmathy Lívia), Pipacsok (Tölgyesi Ágnes), A misszió (Ember Judit). Hétről hétre a világ legszínvonalasabb televíziós műhelyeiben készült művelődéstörténeti sorozatokat, igényes ismeretterjesztő és animációs filmeket mutat be (A történelem legendái, A világkultúrák színterei, Egyszer volt..., Az orosz animáció mesterei).

II. János Pál pápa beszéde

Kedves Magyar Testvérek!

Örülök, hogy köszönthetlek Benneteket a televíziós új műsor csatornáján, a műholdas adás megindulásakor; és hogy karácsony közeledtével küldhetem különleges jókívánságaimat.

Az Úr legyen veletek, azt kérem szeretettel Tinektek, meghatódottsággal emlékezve lelkipásztori látogatásom napjaira Magyarországon.

Mindenkinek kívánom a békét, amelynek alapja Isten megtestesült Fiába, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetett hit.

Apostoli áldásom kísérjen mindnyájatokat!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!