Színes mezőny sok országból

Gábeli Tamás fesztiváligazgató szerint az augusztus 30-tól szeptember 3-ig tartó fesztiválon színesnek ígérkezik a nemzetközi mezőny. Felbukkan majd a vásznon Jean Reno, Djoko Rosic és Elek Ferenc is.

A rövidfilm-műfaj nem tekinthető szokványos fesztiválprogramnak.

Azért is élvezzük ennyire, mivel tapasztalatból tudjuk, mennyire igényes feladat néhány percben bemutatni valamit. Ez egy teljesen specifikus zsáner, amelynek megvan a maga varázsa. A BuSho fesztiválon ötpercesekkel kezdünk, a felső határ a harminc perc, ezen az időhatáron belül fikció, animáció és kísérleti kategóriában lehet nevezni.

Túl vagytok az előzsűrizésen. Hány rövidfilm érkezett be összesen, és ebből mennyi került be a versenyprogramba?

A BuSho egyre népszerűbb az utóbbi időben, és ezt az is alátámasztja, hogy immár hetedik alkalommal rendezzük meg ezt a fesztivált. Idén rekordmennyiségű, szám szerint 962 nevezést kaptunk. Természetesen a versenyblokkra fektetjük a legnagyobb hangsúlyt, ahol a legjobb 93 alkotás fog versenyezni. Ezeket a Nemzetközi és az Országos Diákzsűri bírálja el. Sajnos korlátokhoz vagyunk kötve, és gyakran vérzik a szívünk a sok nagyszerű film miatt, amelyeket kénytelenek vagyunk kihagyni. Azoknak a filmeknek, amelyek nem kerülnek be a versenyprogramba, a Panoráma elnevezésű blokkokban nyújtunk bemutatkozási lehetőséget.

Emellett az összes magyar alkotást is levetítitek.

Igen, a fesztivál voltaképpen azért született, hogy egy nagy hiányérzetet pótoljunk a kétezres évek elején az Off és a Menekülés a rövidfilmbe megszűnésével. Hiába készítették ugyanis az alkotók – köztük jómagam is – a rövidfilmjeiket, egyszerűen nem volt lehetőség bemutatni őket. Sajnos idén szűk anyagi keretek között mozgunk. A BuSho húsz fős stábja viszont egész évben azért dolgozik, hogy létrejöjjön a fesztivál. Idén jóformán önkéntes alapon voltunk kénytelenek működni...

A budapesti Vörösmarty moziban folyó vetítésekkel egyidőben több helyen, sőt, nemcsak magyarországi, hanem romániai és szerbiai városokban is zajlik a fesztivál. Szlovákiai helyszínen nem gondolkodtatok?

A fesztivált Budapesten kezdtük, majd fokozatosan hozzátettünk pár vidéki helyszínt. A paralell vetítéseket így ugyanazokon a napokon, ugyanabban az időpontban lehet megtekinteni a BuSho-helyszíneken, azaz Szombathelyen, Szolnokon, a romániai Nagyváradon és a szerbiai Magyarkanizsán. A pozsonyi kollégákkal pedig egyeztettünk az elkövetkező idényeket illetően, már csak megfelelő mozihelyszínt kell találnunk. A cél egyébként az, hogy egy budapesti fesztiválközponttal az összes szomszédos országban folyjon a verseny. Nemcsak a hivatalos zsűri díjazza a legjobbakat, hanem minden város kiválaszt egy kedvenc filmet, melynek odaítéli a város különdíját. A fesztivál végeztével pedig körbeutaztatjuk a nyertes filmeket. Úgy tervezzük, hogy Juhász R. József közreműködésével Érsekújvárban rendeznénk egy legjobb alkotásokból készült válogatás-vetítést novemberben.

Tavaly egy orosz rövidfilm lett a győztes. Idén milyennek ígérkezik a nemzetközi paletta?

Érdekes, tavaly egyáltalán nem számítottam rá, hogy ez az orosz film fog győzni, de professzionális zsűrink volt, amely legjobb tudása szerint döntött. Színesnek ígérkezik a mezőny idén is, összesen 55 országból érkeztek a rövidfilmek. Legtöbbet az Egyesült Államokból kaptunk, mégpedig egy filmmegosztó internetes rendszernek köszönhetően. Ez a rendszer a filmfesztiválokat és az alkotókat köti össze, akik így egyetlen klikkeléssel be tudják nevezni a filmjüket. Első alkalommal lehetett így nevezni, és az utolsó héten majd négyszáz film futott be. Ez csak nehezítette a dolgunkat, hiszen közel ezer filmből kellett kiválasztanunk a legjobbakat.

Melyik országból került be a legtöbb alkotás a versenyfilmek közé?

Míg nem használtuk az online feltöltési rendszert, spanyol, német, brit film volt a számszerinti sorrend. Ezekben az országokban ugyanis rendkívül jól működik a műfaj, van rövidfilm-szövetségük, hátterük, támogatóik, egyszóval nagyon jól koordinálják a dolgaikat. Idén annak ellenére, hogy a legtöbb film az Egyesült Államokból érkezett, a legtöbb versenyfilm mégis Spanyolországból került ki, akik „csak” 109 filmet delegáltak a fesztiválra, míg az Egyesült Államok a második helyre került.

És Szlovákia?

Remekül működnek a kapcsolataink, hiszen folyamatosan együttműködünk a szlovákiai Azyl rövidfilmfesztivállal. Két évvel ezelőtt pedig Zuzana Gindl-Tatárovát láthattuk vendégül a nemzetközi zsűribe. Az ő közreműködésének köszönhetően minden évben érkeznek alkotások Pozsonyból.
Havran Katalin