Színes érintések – női világok

Dunaszerdahely. Szakáll Mária és Szakáll Noémi, anya és lánya Színes érintések című kiállítása április 2-ig látható a Csallóközi Múzeum felújított galériájában. Két egymást kiegészítő világ: az egyiket absztrakt vásznak alkotják fi-nom jelképekkel, elfolyó szín-foltokkal, lírai hangulatokkal. A másikat figurális ikonográ-fia jellemzi, erős egyéniségű „istennőkkel”, stilizált figu-rákkal, tomboló színekkel és extravagáns képmezőkkel.

Karizmatikus, pozitív kisugárzású nagyívű képek kaptak helyet a közös tárlaton. A színnel dolgozó absztrakciókon Szakáll Mária a természet elrendezettségéből, harmóniájából és a megélt valóság érzelmekkel telített emlékképeiből teremti meg nyugalmat árasztó poétikáját. Kolčáková Szakáll Noémi a nőiességet expresszíven mutató vásznain a domináns női alakokat imaginatív, stilizált világba helyezi, amelyben nagyon erős karakterekkel, vonásosokkal határozzák meg, jelölik ki és foglalják el a saját helyüket.

Szakáll Mária a tárlatra zömmel az utóbbi két év terméséből válogatott. Festményeire az absztrakt expresszionizmus jellemző. „A természetből indulok ki – mondta. – Nagyon sok munkámat ihlettek a virágok. Volt olyan tematikus kiállításom, amelyen csak pipacsos képeket állítottam ki. Elsődlegesen a színekkel és a struktúrákkal fejezem ki magam. Ezzel szemben Noémi képei figurálisak, jó értelemben vadak, tele vannak dinamikával, feltűnő a szín- és a formaviláguk, gazdag a gesztusrendszerük és a szimbolikájuk, sok bennük az erotika. Mi nem „rakunk” nagy filozófiát a képek mögé, inkább a bennünket körülvevő életet színességét próbáljuk megragadni. Mert a világ színes, csak sokan nem veszik észre.”

„Az anyukám pici koromtól nagy befolyással volt rám. Bár nem ábrázol emberi alakokat, mégis neki köszönhetem a figurákat – folytatta Noémi. – Egyszer ugyanis festett egy női alakot. Anyu sokat fényképezett, remek fotókat készített, és a női alakot ábrázoló festményének a sötétkamrában talált helyet. Ez a különös zárt tér erős misztikát vont a kép köré. Ha Freud beszélgetne velem egy picikét, megállapítaná, hogy ennek a festménynek köszönhető a figurális vonal, amelyet képviselek. Nagy hatással volt rám az a fantasztikus női alak, amelyben az anyaságot, a nőiséget festette meg az anyu. Kavarogtak bennem az érzések, valahányszor megálltam előtte. Annyira ösztönzően hatott rám, hogy már iskolás koromban figurával tudtam kifejezni magam a legjobban. De csodálom, ha valaki, mint az anyukám is, absztrahált formákkal és színekkel tudja megteremteni az atmoszférát és átadni az emóciókat. Hangsúlyoznám persze, hogy a szín nekem is fontos kifejezőeszközöm. Főleg az életvidám és a rikító színekkel dolgozom, mint amilyenek a hímzéseken is megjelennek, például a kalocsain. Mi, az anyukámmal eléggé domináns, nem depressziókkal teli, visszahúzódó személyiségek vagyunk. Úgy gondolom, nekünk az a dolgunk, hogy azt fessük meg, ami bennünk a legjobb, ami a világunkban a legvilágosabb és a legszínesebb. Vagyis amivel örömet tudunk szerezni azoknak, akik megnézik a képeinket, vagy akik velük élnek. Nem elég csak nézelődni, hanem látni is kell. Pozitívan, az a legegészségesebb.”

Szakáll Mária elárulta, hogy valójában ő is családi örökségként kapta a művészi kifejezés iránti vonzalmat. „Az édesanyám kézimunkázott, hímzett, gobelineket készített, és már nagyon kicsi koromban megtanított bizonyos fogásokra. Nekem babramunkának tűnt, jobban tetszett a festés. Vannak képeim, amelyeken visszaköszönnek a gyermekkori vizuális élmények, merítek abból, amivel a nagymamám és az anyukám foglalkozott. Tőlük származik a virágok iránti szeretetem is. Horgolt terítőik mintázatát pedig átörökítem a festményeimre. A gyermekkoromban kapott szeretet meghatározta az egész életemet. Képeim töltetét is ez az érzelmi jelleg adja, és hatással van a színválasztásomra is. Feltűnő színekkel dolgozom, bár e mostani kiállításon több monokróm festményem is van.”

Arra a kérdésemre, vannak-e festő példaképeik, Szakáll Mária azt válaszolta, hogy nagyon kedveli a kortárs amerikai művészetet, különösen Jackson Pollockot, de Joan Mirót is szereti. „Fel tudnék sorolni nagyon sok fantasztikus, kivételes művészt, de az én példaképem az anyu” – mondta Noémi.