SzépRóza után Galina Brezsnyeva

Galina Brezsnyeva, a Szovjetunió Kommunista Pártja egykori főtitkára, Leonyid Brezsnyev nagydarab lánya, a „szovjet hercegnő” életéből egy jól habzó szappanopera is kitelne.

A fényűző és meglehetősen kicsapongó természetű Galinát az Egyesült Államokban élő, s külső jegyeiben rá nagyban hasonlító Ludmilla Nyilszkaja alakítja Pimanov és Glocer filmjében. Brezsnyev 1982-ben halt meg, lánya tizenhat évvel később. Élete utolsó éveiben szinte remeteként – és súlyos alkoholistaként élt Moszkva melletti dácsájában, onnan vitték be egy eldugott idegklinikára, ahol aztán mindenkitől elhagyatva, teljesen elborulva halt meg 1998-ban.

Tíz évvel később már filmvásznon az élete.

Peter Pavlac, a Szlovák Nemzeti Színház dramaturgja 2008-ban már a Vörös hercegnőt írja. A darabot Zita Furková címszereplésével a pozsonyi Astorka Színház mutatta be.

Csákányi Eszter a múlt nyáron egy interjú során szerzett tudomást a már futó előadásról, s azonnal komoly érdeklődést tanúsított iránta. Hetekkel később már a nyersfordítást olvasta, majd átadta a szöveget Parti Nagy Lajosnak, akihez korábbi bemutatója, A hét asszonya/SzépRóza-monológok köti. Parti Nagynak is megtetszik a darab, s Csákányi biztatására vállalja a magyar színpadra való átírását. A tények, Galina Brezsnyeva életének kínos epizódjai a Szovjetunióval testvéri viszonyt ápoló országokba is eljutottak, eleinte ugyan csak nyugati hírforrásokból. A kommunista rendszernek azonban, amelyben mindez történt, más jellemzői voltak és más nyelvi vonzatokat szült Magyarországon, mint Csehszlovákiában.

Parti Nagy Lajos pedig épp ezt a nyelvi bravúrt igyekszik most megteremteni a vörösben izzó, de pezsgővel átitatott darabhoz.

Peter Pavlac nem most ismerte meg Csákányi Esztert. Látta őt Dušan Hanák Szeretlek, szeress című 1980-ban készült filmjében. És emlékezett rá Wiesbaden színházi fesztiváljáról is, ahol még a Krétakör tagjaként a Feketeországban játszott. A tavalyi nyitrai fesztiválon ugyan nem lehetett ott, a Fédra Fitness internetes fotóit azonban jól megnézte magának. Tasnádi István edzőtermi Fédráját ugyanis Csákányi játssza.

És örült, hogy ő kelti majd életre magyar színpadon az apjával fiatal kora óta dacoló, meglehetősen makacs természetű, sokak által szidott és kigúnyolt, sokak által viszont jószívűnek és segítőkésznek tartott, örökös mámorban és csillapíthatatlan szexuális vágyban égő vörös hercegnőt.

Csákányi Eszter Budapestre hívta Peter Pavlacot, nézze meg A hét asszonyában, amelyet a Kék és az Orlai Produkciós Iroda mutatott be a Nemzeti színpadán.

„Régóta foglalkoztatott, hogy egy egyszemélyes darabot írjak Csákányi Eszternek – így Parti Nagy Lajos. – De pontosabb, ha színházi estének mondom, amelyben hét nő szólal meg az ő hangján, az ő testén, színészetén keresztül. Párhuzamos sorsmonológok, helyzetek és mondatok. E hét nő persze egy nő, s az egy persze hét és több. Ami összeköti őket, az egyrészt a nyelv, másrészt a színésznő maga, s persze a nagyon egyszerű, hordozható tér, ahol, amelyben megtörténnek. Megszólal a sikeres üzletasszony, a kézimunka-előrajzoló, a pecsenyesori pincérnő, a bárzenész, a villamos-kalauznő és végül maga a színésznő.”

Ahogy Anger Zsolt, a darab rendezője írta:

„SzépRóza bekap veled egy konyakot a Gombában. SzépRóza párnájára Gagarin van ráhímezve. SzépRóza élete szép, prózai. SzépRóza lelke csupa hattyú. SzépRóza lábszára csillog szüretkor. SzépRóza hintaja a hatos villamos. SzépRóza fejére vér és must csöpög. SzépRóza kíváncsi, mi az a halvacsora…”

Hogy milyennek látta Peter Pavlac Csákányi Esztert a Nemzetiben?

„Nagyon széles a színészi skálája. A legapróbb részleteket is pontosan kidolgozza. Gondolkodó színésznő, minden tudatos nála. Hatalmas személyiség, azért olyan erős a színpadi jelenléte. Minden figurában egészen más volt, de nemcsak a jelmeze és a parókája miatt. Az arca, a beszéde is megváltozott. A gesztusai. Nem értettem a szöveget, mert nem beszélek magyarul, mégis az volt az érzésem, hogy minden pillanatban értem őt. Nagyon jó választás Galina Brezsnyeva szerepére. Természetesen más lesz, mint Zita Furková, hiszen más a habitusa, más az alkata, a megjelenése. Biztosra veszem, hogy valami nagyon személyeset visz majd a történetbe, hiszen az előadás utáni beszélgetésünk során egyértelművé vált számomra: izgatja őt Galina sorsa.”

A szöveg már érik Parti Nagy Lajos fejében.

Csákányi Eszter izgatottan várja, mikor veheti kézbe.

Most Pozsonyba készülnek. Megnézik az itteni előadást.