Szegényekről és gazdagokról

Nem kizárólag New York-i helyszíneken, s nem az ottani neurotikusok és entellektüel bohócok világában játszódik, hiszen San Francisco is szolgáltat kulisszákat a történethez, de átsüt rajta, hogy a mester jobban érzi az amerikai esszenciát, mint az európai színeket-ízeket. A Blue Jasmine nem olyan csapongó és kacskaringós, mint a mester barcelonai vagy olaszországi filmje. Az utóbbi négy szálon fut, és rettentően szerteágazó. Valahogy a sok tartalommal is tartalmatlan. Olyan nem történik semmi mozi. Az európai érából a 2005-ös angol Match Point a telitalálat, amely egy alulról induló fiatalember felemelkedésének történetét ecseteli döbbenetes bűnügyi elemmel. Az ugyancsak angol környezetben játszódó Kaszszandra álma című opus is izgalmas krimi, Ewan McGregor és Colin Farrell briliáns alakításával. A Vicky Cristina Barcelona című filmből főleg az „őrjöngő spanyolok”, Penélope Cruz és Javier Bardem csináltak parázs mozit. A Blue Jasmine is erősen színészi film: a Jasmine-t megformáló Cate Blanchett alakítása Oscart érdemel. De Sally Hawkins is érzékletesen kelti életre Ginger figuráját. A 78 éves mester ellenőrzöttebben irányítja színészeit és dramaturgiailag jobban összefogja a sztorit, mint pl. a Rómának szeretettel című olasz vígjátékban. A Blue Jasmine továbblép a komédiázáson, nem a vicceket mesélős, poénokra kiélezett anekdoták füzére, s nem is a mélyre ásó elvont bölcselkedés útvesztőibe vezet. Letisztult, követhető, átélhető jó dráma. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"117860","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] A Blue Jasmine cím onnan ered, hogy az adoptált, mélyről jövő Jasmine sorsára meghatározó volt a Blue Moon című dal. Ez szólt akkor, amikor diákként megismerkedett a vagyonos üzletemberrel, Hallal (Alec Baldwin). Iskolai végzetsége mégsincs, mert miután Hal oldalán bekerült az elegáns és előkelő New York-i társasági életbe, csak a pénzköltés, a partizás és a rongyrázás etikettjét kellett elsajátítania. Az pedig a „luxus iránti érzékkel”, ami benne megvolt, nem esett nehezére. Ezért aztán otthagyta az igazi szakmát kínáló iskolát. Élete azonban mint a kártyavár omlik össze, miután Hal kétes ügyletei miatt mindent elveszítenek. Jasmine az utcára kerül. Egyetlen menedéke marad, féltestvére, Ginger, aki San Francisco minden luxust nélkülöző átlaglakásában tengeti kétkezi munkával fenntartott életét. Ide érkezik meg New Yorkból Jasmine, mégpedig az első osztályon, mivel pénztelenül is a társasági élet királynőjeként képes csak viselkedni. Nem tudja, vagy nem akarja lejjebb adni – Jasmine ugyanis nem érzi át új helyzete realitását és súlyát, nem akarja elfogadni az igazságot. Háttér nélküli, megjátszott nagyvilági léte ütközik meg Ginger józan, földközeli, praktikusságra építő világával. (A józant azért hangsúlyoztam, mert ezzel szemben Jasmine gyógyszer- és alkoholfüggő.) A két életstílus bemutatása – az előkelő New York-i helyszín váltakozik San Francisco dolgos-munkás hétköznapjaival – erős, durva, kegyetlen drámai helyzeteket teremt a két nővér mindennapjaiban. Hihető és hiteles mindaz, amit a kapcsolatukból Woody Allen feltár. A komikus helyzetek sem tudják tompítani a kegyetlenség élét. Azt a metsző embertelenséget, ahogy a gazdagabb lekezeli a gyengébbet, s ahogy Jasmine kisiklott életével Ginger rendezettebb életét is majdnem kisiklatja (nem először tenné). A két szociális réteg szembeállításával Woody Allen kemény képet mutat arról az össze- vagy kibékíthetetlen ellentétről, amely még a rokoni-családi szálakat is megtépázza. S az ellentét hátterében ez esetben Hal, a törvényeket kijátszó, vagyonát csalások árán gyarapító vállalkozó áll. Figurája utalás a válságot válságra halmozó jelenkori realitásokra is. Ám Woody Allent itt elsősorban a két nő sorsa érdekli. A bizonytalan vállalkozások következményeinek lecsapódása emberi (itt női) sorsokra.