Százötven éve született az Egri csillagok írója

MTI-HÍR

Százötven éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője.

Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot Agárdon. Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban. Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután több helyen tanított.

Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években újságíró volt, nevét – mivel Gárdonyban anyakönyvezték – ekkor magyarosította Gárdonyira. 1891-ben került Budapestre, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb magyar irodalmi folyóiratát.

Első irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta. Népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum című novellafüzér. 1897-ben Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.

A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény, amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet. A regényt számos idegen nyelvre lefordították, idén törökül is megjelent.

Későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik nála az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Gárdonyi magát „kövek alatt nőtt fűnek“ mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal. Születésének 150. évfordulója alkalmából idén Gárdonyi-emlékévet tartanak, amelynek keretében számos rendezvénnyel emlékeznek az íróra.