Saját korában túl radikálisnak tartották (Képarchívum)
Százötven éve született a besorolhatatlan zseni

Ravel Boleróját azok is megbabonázva hallgatják, akiknek egyébként nem sok közük van a komolyzenéhez. A francia impresszionista zeneszerző, a hangszerelés mestere 150 éve született.
Maurice Ravel eleve jó csillagzat alatt született, a spanyol határ menti Ciboure-ban, ahol anyjától a baszk hagyományok, a spanyol zene iránti életre szóló rajongást kapott, a svájci mérnök-feltaláló apjától pedig a kitartást és a pontosságot tanulhatta meg. Kiskorától tehetségesen zongorázott, 13 évesen már komponált, és felvették a párizsi konzervatóriumba. Nevét 1902-ben a Pavane egy infánsnő halálára című zongoradarabja tette ismertté, ebből később zenekari átiratot is készített.
A kezdetektől fogva gondolt a széles tömegekre: kiváló stílusérzékkel és mesterségbeli tudással ontotta nívós, ugyanakkor könnyen emészthető szerzeményeit.
Paradox módon a rangos versenyek zsűritagjai „túl haladónak“ minősítették ezeket – vélhetően független gondolkodása és a francia avantgárddal való kapcsolata miatt nehezteltek rá. Talán emiatt utasította vissza a francia becsületrendet 1920-ban.
Szembe kellett néznie a plágium alaptalan vádjával is, ezzel kapcsolatban gyakran emlegették Debussy nevét. Ravel korai szerzeményeire (F-dúr vonósnégyes, zongoradarabok) vitathatatlanul hatással volt a nagy kortárs, akivel a vádak miatt megszakadt a barátsága.
Ravel zenekari darabjai közül legismertebb az 1928-ban bemutatott Bolero, amely eredetileg Ida Rubinstein felkérésére, balettzenének íródott. A műben ugyanaz a dallam ismétlődik újra és újra, zseniális hangszerelésben, a témát egyre több hangszer, végül már az egész zenekar játssza. Ravel később önironikusan megjegyezte: „Csupán egyetlen mesterművet alkottam, a Bolerót; sajnos ebben nincs zene".
Pályája egyik csúcsának a legendás koreográfus, Szergej Gyagilev Orosz Balettje számára írt Daphnis és Chloé című balettzenéjét tartják, amelyet 1912-ben mutattak be Moszkvában. Gyagilev felkérésére született a La Valse című darab is, de az impresszárió soha nem használta fel. A sértett Ravel párbajt is ki akart provokálni, amitől Gyagilev visszalépett, ezt követően minden kapcsolatot megszakítottak.
Ravel az első világháború idején, 1916-ban bevonult és a frontra került, 1917-ben megromlott egészsége miatt leszerelték. Zongorára, négy kézre íródott a Lúdanyó meséi (1910), amelynek később balett-változata is született. 1922-ben elkészítette Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoradarabjának zenekari átiratát, amely így lett igazán ismert és népszerű. Az 1925-ben bemutatott egyfelvonásosa, A gyermek és a varázslat című opera librettóját Colette francia írónő jegyezte.
Ravel karmesterként a világ számos országában vendégszerepelt, 1928-ban sikeres turnén vett részt az Egyesült Államokban. Itt kötött barátságot George Gershwinnel, akinek hatására zenéjében megjelentek a jazz elemei is.
A sors iróniája, hogy míg Ravelt fiatal korában modernizmusa miatt támadták, élete utolsó szakaszában többen, köztük Erik Satie divatjamúltnak és megalkuvónak nevezték.
A zeneszerző idős korában visszavonultan, magányosan élt Párizs közelében, ahol kertjét művelte és egzotikus macskákat tenyésztett.
Egyetlen szeretőm a zene. Nekünk művészeknek nem való a házasság, mert aligha nevezhetnek bennünket normálisnak, életvitelünk pedig, még annál is abnormálisabb
– mondta ironikusan. Kedvenc költője Mallarmé, Poe és Baudelaire volt, a zeneszerzők közül Liszt, Chopin, Schumann és Mozart műveit kedvelte. 1921-ben a Royal Philharmonic Society tiszteletbeli tagja, hét évvel később az Oxfordi Egyetem díszdoktora lett.
1932-ben autóbalesetet szenvedett, amelyből többé-kevésbé felépült ugyan, de titokzatos betegség támadta meg. Bal agyféltekéje összeomlott, életének utolsó öt évében súlyos beszédzavarban szenvedett. Béna kezével nem tudott hangjegyeket írni, pedig zenei képzelete tovább működött. Utolsó darabjait balesete évében írta, 1933-tól a vezénylést is abbahagyta. Állapotán agyműtéttel próbáltak segíteni, de az operáció következtében 1937. december 28-án Párizsban meghalt.
Ravel Bolerója máig rendszeresen műsoron van a világ minden táján, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház tavaly novemberben mutatta be a mű alapján készült balettet az izraeli Shahar Binyamini koreográfiájában, amely azóta is teltház előtt fut.

Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.