Szakmai mérleg

Bukarest. Az erdélyi magyar magánegyetem rövid idő alatt beilleszkedett a romániai felsőoktatási struktúrába, a romániai egyetemi élet része lett – jelentette ki a hét elején Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia alapítvány elnöke. Tonk professzor, aki egyben a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem (EMTE) rektora is, Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette az alapítvány közel hároméves működésének szakmai és pénzügyi mérlegét.

A kolozsvári székhelyű Sapientia alapítványt 2000 márciusában jegyezték be hivatalosan, az egyetemen 2001 őszén indult meg az oktatás. A Sapientia költségvetéséből működik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), a két, jogilag önálló magánegyetem szakmai együttműködési megállapodás alapján hangolja össze tevékenységét.

A Sapientián és a nagyváradi egyetemen összesen 25 szakon mintegy 1600 diák tanul és közel 300 oktató tanít.

– Mi munkahelyet teremtettünk, ez az egyik feltétele a kivándorlás csökkentésének – hangsúlyozta Tonk Sándor. A rektor szerint az oktatás beindítása mellett az EMTE másik fontos eredménye az infrastruktúra kiépítése.

A legfontosabb beruházások között említette a csíkszeredai volt Hargita Szálló megvásárlását és átalakítását egyetemi épületté, a kolozsvári rektori hivatal székhelyének otthont adó Bocskai-ház megvételét és felújítását, valamint Marosvásárhely határában 27 hektáros terület megvásárlását, ahol a tervek szerint idén tavasszal megkezdődik az egyetemi campus építése.

A kolozsvári Bocskai-ház megvásárlása és felújítása 1,3 millió dolláros befektetést jelentett, a tervek szerint március közepén költözik ide az EMTE rektori hivatala.

A rektor nagy eredményként könyvelte el, hogy sikerült együttműködési szerződéseket kötni a kolozsvári állami Babes-Bolyai Tudományegyetemmel és a Debreceni Tudományegyetemmel. Hasonló szerződések készülnek a Pécsi Tudományegyetemmel, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel, a Gödöllői Szent István Egyetemmel és a Soproni Egyetemmel. Emellett a PKE és az EMTE rektorai tagjai a magyarországi Rektori Tanácsnak.

A Sapientia az oktatómunka mellett létrehozta Kolozsváron a Kutatási Programok Intézetét. Ennek célja az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat támogatása, az erdélyi magyar tudományosság szolgálata, és ettől az intézettől várják az eljövendő tanári nemzedék képzését. Az intézet 66 doktori ösztöndíjat biztosít, és kiadót hozott létre a saját kutatási eredmények megjelentetésére.

Tonk professzor pontosította azt, hogy a magyar költségvetésből a Sapientia alapítvány nem kap évi 2 milliárd forintot. Ez a 2 milliárd forintos tétel a határon túli magyar felsőoktatás támogatása néven szerepel a költségvetésben, ebből az elmúlt három évben összesen 5,433 milliárd forint érkezett a Sapientia alapítványhoz.

A működési költségek 2 milliárd 368 millió forintot tettek ki. A működési költségek az induló évhez képest a harmadik évben már közel a duplájára nőttek.

A sajtóértekezleten bejelentették, hogy idén januártól tíztagúra bővült a Sapientia alapítvány eddig kilenc főből álló kuratóriuma.

Tonk professzor külön hangsúlyozta, a Sapientia magánegyetem létrehozása olyan politikai kérdés volt, ami nem valósulhatott volna meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatása nélkül.