Szabó Magda levelei a svájci barátnőnek

A Kossuth-díjas írót több évtizedes, bizalmas barátság fűzte Eva Haldimannhoz, akihez 1970 és 2005 között 165 levelet írt.

Barkóczi András, a kötet szerkesztője elmondta az MTI-nek, hogy az írónő és a kritikus megismerkedése akkor kezdődött, amikor megjelent németül Szabó Magda Freskó című regénye és Haldimann írta meg a könyvről az első német recenziót.

Haldimann 1969-ben lefordította a Katalin utcát, s 1970-ben jött neki Szabó Magdától az első levél, amely baráti, udvarias hangon méltatta a fordítást. Az egyre gyakoribb levélváltás átalakult több évtizedes bizalmas barátsággá, bár talán összesen tíz alkalommal találkoztak személyesen, de a levelekből kiderül, hogy Szabó Magda legjobb barátnője lett Haldimann Éva - jegyezte meg a szerkesztő.

Szabó Magda úgy írta a leveleket, mintha négyszemközt, kendőzetlen nyíltsággal beszélgetne Évával: például beszámolt neki arról, hogy összetűzött a házvezetőnőjével, mikor és hová hívták meg külföldre. Megosztotta barátnőjével a Für Elise című regényének előkészületeit, a Béla király drámatrilógia színházi sikerét, azt, hogy a közönség tombolt az előadás végén és hogy egy évre előre már eladták rá a jegyeket - idézett a levelezésből Barkóczi András.

A Drága Kumacs! megszólításról a szerkesztő elmondta, hogy ez a kutya és a macska összevonásából keletkezett, az írónő magát is így nevezte, budapesti és genfi kumacsot emlegetett, s a névadásban benne van Szabó Magda állatszeretete. A levelezésükben vannak nagyobb ívek, mint az írónő férjének, Szobotka Tibor (1913-1982) írónak, irodalomtörténésznek az állapota, depressziói. Szabó Magda nagyon hálás volt barátnőjének, amikor férje élete vége felé, 1979-ben Haldimann nagy elemző cikket írt Szobotkáról a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című tekintélyes svájci lapban.

A levelezésben tetten érhető Szabó Magda elbizonytalanodása a rendszerváltás körüli időkben, mert volt egy korszaka, amikor csak az asztalfióknak írt, később a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó szinte Szabó Magda életműsorozatot adott ki. Levélváltásuk ezután ritkult, évente egy-két levél ment, 2005-ös keltezésű Szabó Magda utolsó levele, és azért csak az övé, mert Haldimann Éva válaszlevelei még váratnak magukra, Szabó Magda hagyatéka ugyanis még nincs teljesen feldolgozva - részletezte a szerkesztő.

Haldimann Éva szorgalmasan gyűjtötte, számozta, keltezte a Szabó Magda-leveleket, s most közreadja. Haldimann Éva 1927-ben született Budapesten, 1947 óta él Svájcban, 1962 és 1994 között az NZZ munkatársa volt, rendszeresen fordította a kortárs magyar írók műveit és recenziókat is írt a könyvekről. Ily módon ismerkedett meg és kezdett levelezésbe Kertész Imrével is, amikor a magyar író megtudta, értékelés jelent meg Haldimann tollából a Sorstalanságról a 70-es években a NZZ-ben. Kertész Imre és Haldimann levelezéséből nemrég jelent meg kötet.

Haldimann Éva csaknem 400, a modern magyar irodalommal foglalkozó írás szerzője vagy fordítója, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja.