Startol a Sorstalanság

Nagy Zsolt a Fekete kefében kapta legutóbbi filmszerepétOláh Csaba felvételeBár Koltai Lajos rendezéséről, a Nobel-díjas Kertész Imre regényéből készült Sorstalanságról a film világhírű zeneszerzője, Ennio Morricone már több helyen is azt nyilatkozta: Oscar-gyanús alkotás, a végső szót a közönség mondja majd ki. Mégpedig február 8-án a Budapest Kongresszusi Központban. Az lesz ugyanis a 36. Magyar Filmszemle nyitó- és záróünnepségének színhelye. Morricone zenéje már megjelent CD-n és kazettán.

Február 2-án, a nyitóünnepségen díjátadásokkal kezdődik az este. Előbb A magyar mozgókép mestere, utána pedig az életműdíjakat vehetik át az arra érdemesek. A ceremóniát követően Pejo Róbert Erdélyben elkezdett és Magyarországon befejezett, magyar-német-osztrák koprodukcióban forgatott Dallas Pashamende című alkotását vetítik, amelyet a romániai munkálatok során hangos botrányok, sőt politikai viták kísértek. Alsórákos salakbányáját ugyanis, ahol a felvételek zajlottak, papír- és rongyhulladékkal, műanyag flakonokkal és fűrészporral változtatták „igazi” szemétteleppé, amit a román hatóságok nem néztek jó szemmel. Állításuk szerint szerves hulladék is volt a helyszínen, s különböző veszélyes vegyi anyagokat mutattak ki a talajban. A film magyar producere szerint ez csak egy rosszindulatú állítás, a román fél azonban perel – mégpedig a legfelsőbb bíróságon.

Ez a Dallas egyébként nem a texasi olajmágnások Dallasa, hanem egy kelet-európai szeméttelep melletti cigánytábor. Ide érkezik apja temetésére a helybéli guberálók egyik fia, aki sokra vitte, mert sikerült ebből az istenverte közegből kitörnie. Radu tanító lett. Elszakadt gyerekkora helyszínétől. De most, hogy újra találkozik régi barátaival, ismerőseivel, sőt egykori szerelmével, elhatározza, hogy segítő kezet nyújt nekik. Visszaút persze már nincs. Radu a lehetetlenre vállalkozik. E balladisztikus, lírai hangvételű film rendezője, Pejo Róbert Nagyváradon született, tanulmányait Bécsben végezte, jelenleg New Yorkban él, és olykor Budapesten vendégeskedik. Hogy mit jelent a Pashamende a film címében? A lovári cigányok szótárában: mellettünk. Vagyis: Dallas mellettünk. Ezekben a hetekben azonban „Dallas” a román bíróságon.

Akárcsak a Sorstalanságot, Szabó István Csodálatos Júliáját és a Franciaországban élő magyar filmrendező, Szabó László Az ember, aki nappal aludt című alkotását is az információs szekcióban vetítik. Ez utóbbit, Cserhalmi György főszereplésével Budapesten forgatták. Szabó László Párizsban is megveszekedetten magyar filmrendező. De színész is egyszemélyben. Ez a mostani a negyedik játékfilmje. Egy magyar krimi, középpontjában egy magányos, törvényen kívüli hőssel, aki egyszerre kerül szembe a maffiával és a hivatásos bűnözőkkel.

Maugham Színház című regénye nyomán készült első vígjátékával, a Csodálatos Júliával Szabó István már Amerikában is sikert aratott.

„Amikor a kanadai producerem, Robert Lantos elküldte a film forgatókönyvét, úgy olvastam a történetet, hogy közben rájöttem: voltaképpen ez is ugyanarról szól, mint az összes eddigi filmem – nyilatkozta a Mephistóval Oscar-díjat nyert rendező. – Egy ember, aki meg akar felelni a környezete kihívásainak. Igazából a megfelelési kényszer viszi rá, hogy álarc mögé bújjon, és szerepet játsszon. Keresi önmagát, akárcsak a többi hősöm. Másfelől pedig versenyben akar maradni. Ehhez azonban friss energiára van szüksége, s mivel a történet hőse egy érett színésznő, az új erőt egy rajongó fiatalemberben találja meg. Általa, az ő fényében szeretné legyőzni a múló időt. A film 1938-ban, tehát ugyanakkor játszódik, amikor a Mephisto. Ráadásul a közeg is ugyanaz: a színház világa. Ott Berlin, itt London. A Mephisto hőse Németországban született, ezért a nemzeti szocialista rezsimmel kerül kapcsolatba. Júlia londoni, és csak egyetlen kérdés foglalkoztatja: megtalálni az ifjúság elixírjét. A politikából ő csak annyit lát, hogy Chamberlain leszáll a repülőről, és felmutat egy papírlapot Hitler aláírásával az öröknek hitt békéről. Ennyit arról, hogy mennyire nem mindegy, hova születik az ember.”

A versenybe benevezett filmek között olyan alkotások szerepelnek, mint A porcelánbaba (rendező: Gárdos Péter), a Csudafilm (Ragályi Elemér első rendezése), A fény ösvényei (Mispál Attila), a Fekete kefe (Vranik Roland), az Üvegfal (Erdőss Pál), az Ég veled! (Pacskovszky József), a Kész cirkusz (Dyga Zsombor), a Kinder Garden (Szekeres Csaba) és a nagyközönség előtt már ismert filmek: Állítsátok meg Terézanyut! (Bergendy Péter), A miskolci boniésklájd (Deák Krisztina), a Világszám (Koltai Róbert) és A temetetlen halott (Mészáros Márta).

A szemle – akárcsak az előző években – a Mammut moziban, a Millenáris Teátrumban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban zajlik. A játékfilmek mellett tíz kísérleti, huszonhat kisjáték- és negyvenkét dokumentumfilmet is láthat a közönség.