A Kunsthalle október 28-ig látható Sasok és galambok című tárlata arra keresi a választ, hogy a nemzeti szimbólumok miként határozzák meg nemzeti identitásunkat.
A Kunsthalle október 28-ig látható Sasok és galambok című tárlata arra keresi a választ, hogy a nemzeti szimbólumok miként határozzák meg nemzeti identitásunkat.
A művészek a nemzeti identitás, a nemzethez tartozás, a nemzet fogalmának művészi meghatározásában, kifejezésében, definiálásában nem kizárólag vizuális jelképekkel dolgoznak. A kölni származású Hans Haacke egy plakátot készített, amelyen az államot (bármely államot) alkotó népet a „Mi (mind) egy nemzet vagyunk” mondattal definiálja. A kiállítási anyagban és a Kunsthalle homlokzatán is látható plakáton ez a – nemzetfogalmat meghatározó – mondat tizenkét nyelven olvasható.
Ugyancsak verbális alapból indul ki Ivana Šáteková a Mi volna, ha… című interaktív munkájával. Része egy anonim internetes ankét, melyben három kérdésre kellett válaszolni. 1. Ön szerint milyen volna a mai Szlovákia, ha Hitler nyeri meg a második világháborút? 2. Ön szerint milyen volna a mai Európa, ha Hitler nyeri meg a második világháborút? 3. Szlovákia számára jót vagy rosszat hozott volna Németország második világháborúbeli győzelme? A kapott válaszokat, véleményeket Šáteková vizuális tartalommá formálta, s ezeket az illusztrációkat mutatja be a kiállításon. A kérdőív kitöltésére a helyszínen is lehetőség van.
A művészek torzítva, iróniát és humort alkalmazva is dolgoznak a szimbólumokkal – amelyek nem kizárólag galambok és sasok. Olyan funkciós objektumokat is beemeltek a munkáikba, amelyek évekig tárgyi környezetünk elválaszthatatlan részét képezték.
Stano Masár Appearing History című objektsorozatából mutat be egyet. A letűnt éra újságos standjai közül helyezett el egy autentikus leletet a Kunsthalle folyosóján. Ezek a típusbódék évtizedeken át nagyban meghatározták köztereinek látványát. Masár a szerkezeten kívül azoknak az újságoknak a tipográfiáját és tartalmát is érzékelteti, amelyeket e standokon kapni lehetett. És egy élethelyzetet is vázol: a zárt ablaknyílásba kiakasztotta a „Rögtön jövök” táblát.
A német Anna Tretter szlovákiai utazásait az Úton – apró házak című installációjával érzékelteti. Térképszerűen ábrázolja az autóbuszjáratokkal megtett útvonalakat – ezekhez különféle buszmegállóbódé-típusokról készített fotókat csatol.
Tomáš Džadoň Hagyományos lakókocsi című munkája – egy tájház-szerűen berendezett népi lakókocsi – a Kunsthalle előtti téren látható. A művész arra kérdez rá: milyen hitelesen lehet meghatározni a kulturális identitást ma nem élő, tradícióként ránk hagyományozott realitással.
Nasan Tur ugyancsak már nem létező realitásból indul ki. Mára eltűnt nemzeti szimbólumokból építette fel Hol volt, hol nem volt című installációját. A német művész egy zászlósátort emelt egykor volt államok nemzeti lobogóiból (említsünk közülük csak egy államot, a Szovjetuniót). Mit jelent ma a funkcióját vesztett színes vászon azoknak, akik egykor szimbólumként tisztelték? – kérdezi az installáció, miközben azt is állítja: nem biztos, hogy lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképpen ezek a lobogók így végezték.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.