Russell Crowe, a rendíthetetlen

TALLÓSI BÉLA

Bátorságból a neki nagyon illő romantikusan heroikus szerepben, tehát színészként és a kamera túloldalán, vagyis rendezőként is jól vizsgázott Crowe. Ausztráliában nagy kasszasiker lett első rendezői munkája, de nem csak a nagyközönség körében hozott elismerést. A The Babadook című horrorral megosztva elnyerte az Ausztrál Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (AACTA) legjobb filmnek járó díját. Mellé még egy alakításdíjat is megszerzett: a Hasan őrnagyot megformáló Yilmaz Erdogan török színésznek „ausztrál Oscart” hozott a produkció, a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában.

A film főszereplője egy régi vágású, szigorú erkölcsű, megalkuvást nem tűrő ausztrál farmer, Connor (őt alakítja Crowe), aki példás családapa, kútfúrásból tartja el feleségét és három kiskorú fiúgyermekét. Különös képessége, hogy „fogni tudja” a természet jeleit, szinte biztos helyen lát neki a kút mélyítésének, s a legtöbbször vizet fakaszt a sivatagban. Fiait férfias szigorral, de nagy szeretettel és szeretetben neveli egymásrautaltságra, összetartásra, egymás segítésére, a családi kapocs tiszteletére, bátor kiállásra és arra, hogy már gyerekkorban meg kell tanulniuk gondoskodniuk magukról és szeretteikről. A film egyik leghatásosabb, drámai jelenetéből érzékletesen derül ki, milyen erős viszonyt ápol a fiaival, és hogy mennyire ragaszkodnak hozzá a gyermekei. Egyben az is kitűnik belőle, hogy mennyire látják apjukban azt a példát, amelyet követniük kell. A gyerekek a sivatagban vadásznak, s már elejtettek egy-két állatot, amikor nagy erejű homokvihar morajlását, közeledtét észlelik. A legidősebb vezérletével elindulnak hazafelé, az apjuk pedig szembe vágtat velük lóháton. Akkor talál rájuk, amikor a vihar éppen lecsap és beteríti őket. Ebből a feszültségtől duzzadó menekítési akcióból érezhető meg az apai szív nagysága – és értelmezhető Connor későbbi, heroikus kiállása és morális tartása.

Fiai ugyanis bevonulnak, és részt vesznek az első világháború egyik legvéresebb csatájában, a Gallipoli-félsziget ostromában. Crowe mozijának jelenetei kőkeményen adják vissza a Dardanellák tengerszorosért folyó harc húsdaráló jellegét.

Az ausztrál farmer négy évvel a csata után elindul a félszigetre, hogy megtalálja a háborúban elesett fiai holttestét. Isztambulban száll meg, egy előkelő, tipikus török szállodában. Tulajdonosa, egy gyönyörű török nő (Olga Kurylenko) lesz a segítségére abban, hogy kiderítse, mi történt a fiaival valójában. Kalandokban és akciókban gazdag, hosszú út vezet addig, amíg az elszánt apa – Hasan őrnagy közbenjárásával – nyomra bukkan, majd feltárul előtte, hogy gyermekei milyen kegyelten körülmények között estek áldozatául az öldöklésnek. Szívet facsaró epizódokban mutatja meg ez a hatásos érzelmességgel manipuláló film az apa és gyermekei kegyetlen szenvedését, embertelen megpróbáltatásait. Nemkülönben azt a mindhalálig kitartó rokoni-családi kapcsot, ahogy az ausztrál farmer fiai a harcmezőn megingathatatlan testvéri szertettel és szeretetben mindvégig ott álltak egymás mellett.

Russell Crowe erősen szentimentális mozijának minden kalandja, történése, epizódja azt szolgálja, hogy az apa rádöbbenjen végzetes hibájára. És felismerje, hogy az apai szeretet ereje nem elsődlegesen a megengedésben, sokkal inkább az ésszerű visszafogásban van. A család tragédiáját az a hazug férfias és hamis hősies magatartás indította el, amely a farmert (is) fűtötte. S meggátolta abban, hogy megállítsa a fiat, akik azért indultak a háborúba, mert neki akartak megfelelni. Így voltak nevelve.

Látványos, izgalmas, romantikus, az emberfeletti, rejtélyes erők prezentálásának és kisugárzásának köszönhetően szinte mágikus hatású, dominánsan érzelmeket bombázó filmet tett le első rendezői munkájával Russell Crowe.