Rózsa Sándor

Szinte rejtély, miért, de tény, hogy a legismertebb magyar betyárnak, Rózsa Sándornak mind ez ideig nem volt hiteles életrajza. Pedig nem mondhatni, hogy ne mozgatta volna meg a magyar írók fantáziáját; sokan foglalkoztak életével, és számtalan irodalmi műben felbukkant legendás alakja. Nem kisebb tollforgatók foglalkoztak vele, mint Jókai Mór, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond. Az irodalmi feldolgozások közül minden bizonnyal a legismertebb Móricz Zsigmond regénye volt, amelyet filmsorozatban is láthattunk.

Szentesi Zöldi László nem kevesebbre vállalkozott, mint megírni Rózsa Sándor hiteles életrajzát, valamint bandájának, a hozzá legközelebb álló cimboráinak (Veszelka Imre, Csonka Ferenc) a hiteles történetét, s ezzel együtt magát a szegedi betyárvilágot, amely a dél-alföldi parasztság mérhetetlen szegénységének vadvirága volt, egészen a kiegyezés koráig.

A könyvből megtudhatjuk, hogyan kezdődött a híres betyár „pályája”, az első marhalopásoktól kezdve miként vált az ország legkeresettebb bűnözőjévé, hogyan próbált jó útra térni (Kossuth amnesztiája után 150 fős szabadcsapatot szervezve részt vett a szabadságharcban), majd hogyan csúszott vissza oda, ahonnan jött: pusztai bujdosóvá, fogdmegek elől bujkáló haramiává, s hogyan ért véget földi pályafutása a szamosújvári börtönben. 1878-ban bekövetkezett halálával véget ért a magyarországi betyárvilág.

A Legenda és valóság alcímet viselő kötetben a szerzőt elsősorban a valóság érdekelte, amely lehet izgalmasabb és érdekesebb, mint maga a mese és a kitaláció. (Szentesi Zöldi László: Rózsa Sándor, Méry Ratio, 1999)