Révész Sándor: Változtam

Tudni lehetett, hogy Révésznek tíz év után újabb szólólemeze készül, az anyag kiadását azonban mégsem előzte meg nagyszabású, hetekig tartó reklámkampány. Ez tiszteletreméltó merészség, ugyanakkor érthető döntés, hiszen az ötvenévesen is fiatalos sztárnak valóban nincs szüksége különösebb hírverésre. Igen, ő egy igazi sztár! A neve eladja a produkcióját!

Változtam – közli új albuma címében. Az egykori Generál- és Piramis-tag tíz éve megjelentetett szólólemeze után most lépett ismét közönség elé. Az ötvenedik születésnapját nemrég ünneplő örökifjú szerző-előadó újonnan szervezett, fiatal csapattal dolgozott. A lemeze a hat új dal mellett korábbi Piramis- és Generál-slágerek átdolgozásait vonultatja fel.

Az album anyaga viszont nem okoz meglepetést. A legutóbbi, szerényen csak Révész – 1993 címet viselő hanghordozón már nyilvánvalóvá vált, az énekes a zenekarokbeli pályafutását, majd az első szólóalbum 1985-ös megjelenését követően komoly szemléletbeli változáson esett át. Az ezoterikus irodalom hatását érezhettük a dalain, amely a kilencvenes évek elején még újdonságnak, érdekességnek számított. A Változtam mintha ennek a ‘93-as albumnak a folytatása volna, csak éppen nem lehet elhinni, hogy ez az anyag tíz évig érlelődött. A dalok központi témái ugyanazok, mint akkor: a szeretet, a békesség, a belső utazás, az egyetemes harmónia felismerése. Ezekkel, és azzal, hogy e gondolatok üzenetértékűek, mindenki egyetért. De maga az üzenet mégsem jön át a dalokon. Az olyan magvas gondolatokat, mint az „ördög is voltam és gyönyörű angyal / ahogy jól esett éppen“, el lehetett énekelni a hetvenes években, manapság viszont kopottasnak tűnnek. Megfejthetetlenek az olyan szakaszok is: „a tenger mélyén csillagot találtam / és az álmom arannyal szőtte be a hajnalt / új nap új világ“, mint ahogy az Asszonyvarázs című szám gondolatisága is, amelyről nehezen dönthető el, a nők ellen vagy mellett tör lándzsát. Sorolhatnánk tovább, de vége úgyis az, hogy meg kell állapítanunk: Révész ezen a lemezen nagyon meg akarja mondani a tutit, de valahogy nem sikerül neki. Laposak, ráadásul egyhangúan ismétlődnek a különböző zenei megoldások is. A dalok intrója például a legtöbbször a következő: a szintetizátor támasztja a harmóniát, rácincog a torzítatlan gitár, az énekes elénekel négy sort, majd következik egy erős riff a torzított gitárral, és beszáll mindenki. Ugyanilyen megrögzötten ismételt megoldás, amikor a dal végén a szólóénekes ismételgeti a refrént, a kórus beszáll, ismétli a sorokat, a „lyukakat“ kitöltik a szólóhangszerek, és ez megy perceken keresztül. Kár mindezért. Kár volt régi szerzeményeket tenni az új nóták közé, hiszen a ‘93-as albumon Révész már rég elszakadt attól a világtól. És kár minden esetlenségért, mert amúgy jó zenészcsapat gyűlt össze a stúdióban. Talán majd a következő albumon. Reméljük, nem tíz év múlva! (népszava, pj)