Rémdráma a konténerben

A könyvből – a Bárka égisze alatt – rendhagyó előadás született, amely az idei Pécsi Országos Színházi Fesztiválon a legjobb előadás díját nyerte el, az Anyát alakító Monori Lili pedig a legjobb női főszereplő lett. A nyitrai fesztivált megelőzően Strassburgban, Wiesbadenben és Párizsban járt az előadás, a következő hetekben pedig az olasz, a lengyel és az orosz közönség is láthatja.

„Elementáris hatással volt rám a regény – mondja Mundruczó Kornél. – Szörnyet alkot egy fiatal tudós, halott húsból élő szervezetet. Összevarrja, és a villám feléleszti. A csúnyaság láttán a teremtő is elszörnyed, kreatúráját pedig – mássága miatt – megveti és kiveti az emberiség. A szörny bosszút fogad, és a tudós ellen fordul. Mi ezen a témán rengeteget gondolkoztunk Yvettetel, hogy ne legyen annyira különös, fantasztikus jellege, s így jutottunk el ahhoz a megoldáshoz, hogy legyen ez a szörny egy olyan fiú, mint Tazzio a Halál Velencében című Thomas Mann-regényben, s az ő visszatéréséről szóljon a történet, hiszen nagyon jó feszültséget hordoz.

Ami engem nagyon megfogott a darabban, az a teremtő és a teremtett viszonya. A teremtő felelőssége, s hogy ki is ez a szörny valójában, mit nevezünk normálisnak, és miért ez a nagy kirekesztősdi? Miközben tudjuk: bizonyos értelemben szörnynek lenni az egyetlen lehetséges lehetőség. Hogy az igazabb élet reménye a szörny életkeretei között sokszor jobban tud érvényesülni. Ez nagyon komoly feszültség Mary Shelley könyvében.

A művészieskedés, a magasztosság vagy a tisztaság nagy megfogalmazása mindig távol állt tőlem, nem is izgat annyira. Mary Shelley nagyon sokat merített Shakespeare-ből, de a kereszténységből is. Nem hagyhatjuk ugyanis figyelmen kívül, hogy Jézust is elhajították, mégis visszatért a földre. Ezért gondoltuk, hogy legyen az egy fiú, aki visszatér, s akkor egy igazabb képpel szembesülünk.”

(A teljes cikk keddi nyomtatott kiadásunkban olvasható.)