Radnóti Miklós új emléktáblát kapott Liberecben

A nagy magyar költőnek, aki 1927/1928-as tanévben a helyi textilipari technikum (ma középiskola) hallgatója volt, 1972-ben állítottak emléktáblát az iskola falán az intézmény alapításának 120. évfordulója alkalmával.

A táblát az elmúlt négy évtized alatt kikezdte az idő foga, ezért Magyarország prágai nagykövetsége kezdeményezte egy új tábla felállítását. A tábla elkészítésének anyagi fedezetét a Civil Alap pályázatán elnyert támogatás segítségével biztosította a diplomáciai képviselet.

A libereci emlékünnepségre a magyar kormány által meghirdetett Holokauszt Emlékév keretében és Radnóti Miklós halálának 70. évfordulója alkalmával került sor.

A megemlékezést a prágai magyar nagykövetség a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével, valamint a libereci iskolával és a regionális tudományos könyvtárral együttműködve szervezte meg. "Ebben az iskolában tanult 1927-1928-ban Radnóti Glatter Miklós magyar költő. 1944-ben a Holocaust áldozatává vált." - olvasható csehül és magyarul az emléktáblán, amelyet Pető Tibor prágai magyar nagykövet és Alena Losová, a Libereci régió tanácsa oktatási és ifjúsági bizottságának elnöke. 

A Radnótit ábrázoló grafikát a táblára Márvány Miklós magyar festőművész tervei alapján vésték ki. Pető Tibor beszédében méltatta Radnóti életét és munkásságát és leszögezte: a költő élete tanulságul szolgálhat a mai fiataloknak is.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"167938","attributes":{"alt":"","author":"A","class":"media-image szerző felvétele","height":"321","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Egy alkotót semmivel sem lehet jobban jellemezni, mint művével - jelentette ki Losová, és elszavalt egy Radnóti verset. A Radnóti emléktábla leleplezését követően a libereci regionális tudományos könyvtárban Radnóti-estre került sor, amelynek során Rónai Katalin bemutatta a költő életét és munkásságát.

Bemutatták az erre az alkalomra összeállított kétnyelvű Radnóti verseskötet is. Ez egyebek között tartalmazza a Liberec-Reichenbergben (a város német neve) írt, vagy ahhoz fűződő "általánosabb" verseket, az ismert, Tini (Klementina Tschiedele szövőlány, Radnóti helyi szerelme) ihlette szerelmi ciklust és harmadik fejezetként ezen szerelem lecsengését az 1937. évi budapesti találkozás hatására született Emlék című versben ill. az 1938-as megjelenésű Pillangó című novellában.

A verseket az eredeti magyar változat alapján Honti Eszter és Precek Tamara készítette
elő műfordításra, végleges formába pedig végül Marek Sekyra fiatal libereci költő öntötte. A rendezvény keretében megnyitották Lőrincz Zsuzsa prágai magyar képzőművész Radnóti-kiállítását is. A grafikákból és installációkból álló tárlat még hetekig megtekinthető lesz a könyvtár épületében.

Az emlékest helyszíne jelképes jelentőségű: a kilencvenes években emelt modern könyvtár az egykori zsinagóga helyén áll, amelyet az 1938-as Kristályéjszaka során a helyi nácik felgyújtottak.